Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

994 A MAGYAR ZSIDÓK HELYZETE KÜLFÖLDÖN

megnyitották, s azokat, akik túlélték a megpróbáltatásokat - a deportált zsidók egyharmadát -,. hazatelepítették. A román hatóságok növekvő érdeklődést tanúsítottak a palesztinai kivándorlási akciók lebonyolítása iránt, és még több türelmet saját zsidóikkal szemben. 1944-ben, amikor különböző román politikai és katonai tényezők aktívan keresni kezdték a tengelyből való kilépés hathatós és kellően gyors módját, Románia otthont adott a szomszédos országok, köztük Magyarország több ezer zsidó menekültjének is.10

Románia: a magyar zsidók menedéke

G. Bertrand Jacobsonnak, a HICEM-HIAS bukaresti képviselőjének 1944. december 28-i keltezésű jelentése szerint a tömeges magyarországi deportálások kezdetétől a jelentés időpontjáig 1500 magyar zsidó lépte át engedély nélkül a román határt. Legtöbbjük Bukarestben, Aradon vagy Temesvárott talált menedéket. Rajtuk kívül még 11 200 magyar zsidó élt Romániában: mintegy 3200 zsidó munkaszolgálatos, akik korábban a bori rézbányákban dolgoztak11, és 1944 késő nyarán, kora őszén, amikor Tito csapatai felszabadították őket, átmehettek Romániába, valamint 8000 további munkaszolgálatos, akiket a szovjet-román csapatok szabadítottak fel. Jacobson említést tesz még arról, hogy a Romániában lévő 12 700 magyar zsidón kívül ugyanebben az időben 4000-8000, munkaszolgálat alól felszabadított magyar zsidó élt Észak-Erdélyben is. Ez utóbbiak száma a csapatok győzelmes előrenyomulásával tovább növekedett.

1944 márciusa után, amikor Magyarországon drákói zsidóellenes intézkedéseket léptettek életbe, önként adódott a gondolat, hogy Románia menedéket nyújthat az üldözötteknek. Ezzel természetesen a németek is tisztában voltak, és március 30-án valamennyi szervüket készültségbe helyezték, hogy megakadályozzák a magyar zsidók átszökését a szomszédos Bulgáriába, Romániába és Szlovákiába.12 Emellett erőteljes nyomást gyakoroltak Romániára, hogy hatékony ellenintézkedések megtételére bírják.

A román kormány látszólag eleget tett a németek kívánságnak, és május 29-én szigorú törvényt hozott, mely az engedély nélkül Románia területére lépő zsidókat, és azokat, akik őket a tiltott határátlépésben segítették, halállal büntette.13 A románok ennek ellenére - néhány kivételtől eltekintve - a továbbiakban is meglehetős engedékenységet tanúsítottak az országba érkező menekültek iránt. Határőrszerveik titkos utasításokat kaptak arra nézve, hogy megkönnyítsék a határátlépést a Magyarországról menekülő zsidók számára.14 1944. június 2-án Románia miniszterelnöke felhatalmazta a Nemzetközi Vöröskeresztfesez kikül

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham994.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/