A MAGYAR ZSIDÓK HELYZETE KÜLFÖLDÖN 991
nak és a szlovákoknak elnézte, hogy zsidóikkal szemben emberségesebben járjanak el, miközben a magyaroktól megkövetelte, hogy „a zsidókkal könyörület nélkül bánjanak". Válaszképpen az Inland IL osztály azonnal érintkezésbe lépett a bukaresti és pozsonyi német követséggel. A közbelépés azonban nem hozott eredményt. A románok - csöndben már az átállást készítették elő - egyre elnézőbbek voltak. A szlovákok szintén körültekintőbbek lettek, bár később mégis felújították a deportálást. Sok szlovák hazafi is erre a sorsra jutott, akiket az 1944 augusztusának végén Besztercebányán és Szlovákia már részein lezajlott felkelés leverésekor fogtak el.
Románia és a végleges megoldás: az átvételtől az elutasításig
A történelem fintora, hogy az a Románia, ahol oly nagy hagyományai voltak a törvényesített zsidóüldözésnek, most nemcsak a belföldi zsidóknak, hanem számos külföldinek is menedéke lett. A Balkánon a harmincas évek közepén megnövekedett náci befolyás hatására Románia élesen zsidóellenes programot tett magáévá, amelynek végrehajtása különösen nagy lendületet vett a rövid életű Goga-Cuza-rezsim idején. Emberétetet mindez alig követelt egészen 1940 szeptemberéig. Ekkor azonban Románia jelentős területi veszteségeket szenvedett a Szovjetunióval (Besszará-bia, Észak-Bukovina), Magyarországgal (Észak-Erdély) és Bulgáriával (Dél-Dobrudzsa) szembén, és a területveszteségek kiváltotta haragot és csalódottságot a szélsőjobboldal a zsidók ellen fordította, akiket a kor szokása szerint „a bolsevizmus ügynökeinek" bélyegeztek.
1940. szeptember 6-án II. Károly királyi diktatúráját az új berendezkedésű Nemzeti Légionárius Állam (Statu! National Legionär) váltotta fel Ion Antonescu tábornok (később marsall) vezetésével, aki hamarosan a vezér (Conducator) címet vette fel.3 A gazdaság románosítása és a zsidó vagyon árjásítása címén folytatott hadjáratot különböző országrészébe kisebb pogromok kísérték. Egy nagy pogromra is sor került, mégpedig 1941 januárjának végén, Románia hadba lépése előtt, amikor a Vasgárda (Garda de Fier), a román fasiszták Horia Sima vezette hordája felkelést robbantott ki az Antonescu-rendszer megdöntésére. Bukarestben, lakiban és másutt a legkegyetlenebb módon zsidók százait gyilkolták halomra.
A sikertelen puccs és Romániának a Szovjetunió elleni
háborúba való belépése (1941. június 22.) között eltelt időszakbán a
zsidóüldözés a gazdasági szférára korlátozódott. Az egyik leglényegesebb
zsidóellenes intézkedés ebben az időben a zsidók ingatlanvagyonának
kisajátítását előirá
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham991.pdf
Az egész kötetet lásd: