A KÜLFÖLDI ZSIDÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON 9-85
ujjat húzni Horthyval néhány külföldi zsidó miatt. Végül az RSHA is beleegyezett a francia nemzetiségű zsidók magyarországi internálásába.28
A kilenc francia nemzetiségű zsidó (egy férfi, négy nő és négy gyermek) sorsa volt a témája egy július 22-én, a magyar külügyminisztérium tisztviselői és a budapesti francia követség képviselői között létrejött megbeszélésnek. Megállapodás született arról, hogy mivel a kilenc zsidó (akik közül heten áttért zsidók voltak) a Harmadik Birodalmon való átutazás miatt félt a hazatelepítéstől, egy villaépületbe fogják internálni őket, és megadnak számukra bizonyos kiváltságokat, így például mentesülnek a sárga csillag viselése alól. A szír és libanoni állampolgárok ugyanezeket a kiváltságokat élvezhetik török átutazóvízumuk kézhezvételéig.29 A határidő július 31-én lejárt, és a magyar hatóságok augusztus végén úgy döntöttek, hogy csak a két nem áttért zsidót - név szerint Mme Remous-sint és leányát - internálják (a jelek szerint őket is elsősorban azért, mert villájukat lefoglalta a Gestapo) . A többiek otthonukban maradhattak.30
A Harmadik Birodalom. Témánk szempontjából a tulajdonképpeni Harmadik Birodalom területein kívül a németek megszállta területek is ide tartozónak tekinthetők: a protektorátusok, Szerbia, Görögország, Norvégia, Dánia, Hollandia, Belgium, a balti államok és Lengyelország (a Főkormányzóság). Nincsenek ugyan statisztikai kimutatások arról, hogy ilyen nemzetiségű zsidók hányan tartózkodtak Magyarországon a német megszállás idején, de azt tudjuk, hogy az 1943 őszutóján az országban tartózkodó 15-35 000 zsidó menekült legnagyobbrészt Németországból, Ausztriából, Lengyelországból és Szlovákiából érkezett.
Ezen országok legtöbb zsidó állampolgárával szemben a magyar zsidókra vonatkozó intézkedéseket érvényesítették: gettókba gyűjtötték és Auschwitzba deportálták őket. Deportálásukkal Magyarország menekültproblémájának egyik fő kérdése - különösen, ami a német és lengyel zsidókat illeti - „megoldódott"31.
Olaszország. Rövid tétovázás után Mussolini fasiszta kormányának képviselői ugyanarra az álláspontra helyezkedtek, mint Bulgária.32 Miközben az olaszok viszonylagos védettséget biztosítottak otthon élő zsidó állampolgáraiknak, közömbösek voltak a Magyarországon tartózkodó maroknyi olasz zsidó sorsa iránt. Ennek folytán rájuk is kiterjesztették a magyarokra érvényes általános zsidóellenes rendelkezéseket.33
Románia. Románia még a németek oldalán állt, de a
magyar zsidók tömeges deportálása idején már játszott az átállás gondolatával.
A román vasgárdisták 1941 januárjában rémtettek egész sorát követték el,
mindamellett Antonescu rendszere szembeszegült a végleges megoldás prog-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham981.pdf
Az egész kötetet lásd: