A KÜLFÖLDI ZSIDÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON 9-85
célja a folyamatban lévő zsidóellenes akciók hatékonyságának felülvizsgálása volt, valamint hogy „a német és magyar: zsidók vagyonának kezelését összeurópai keretek között rendezze"23.
A semleges és ellenséges államok, ha árnyalatnyi eltérésekkel is, de következetesen szembehelyezkedtek a zsidóellenes intézkedésekkel, különösen a külföldi zsidókkal szembeni bánásmóddal. A tengelyhatalmak szövetségeseinek állásfoglalása ezzel ellentétben az év folyamán nemcsak a Harmadik Birodalomhoz való viszonyuk alakulásával, hanem a nemzetközi politikai légkor és a katonai helyzet változásával összefüggésben is ingadozott.
A tengelybarát államok
Mindaddig, amíg a magyar szervek fenntartás nélkül együttműködtek az Eichmann-Sonderkommandóval a végleges megoldás programjának végrehajtásában, a legtöbb tengelybarát vagy a tengelyhatalmak megszállása alatt álló ország képviselői nem mutattak különösebb hajlandóságot zsidó állampolgáraik védelmezésére. Némelyik kormány közömbösségében odáig ment, hogy hozzájárult a magyar zsidókat sújtó általános rendelkezések állampolgáraira való kiterjesztéséhez. Mások hangoztatták, hogy szándékukban áll állampolgáraik érdekeit képviselni, azután mégis szó nélkül belenyugodtak gettóba zárásukba és deportálásukba. Ismét mások, a politikai és katonai helyzet alakulását szem előtt tartva, a döntés késleltetésére törekedtek.
A nyugati szövetségesek 1944. június 6-i normandiai partraszállása és a Vörös Hadsereg feltartóztathatatlan nyári előrenyomulása után, különösen pedig Horthynak a deportálások leállításáról való július eleji döntése nyomán, az egyes országok módosítani kezdték álláspontjukat. Magyarországon őrizetbe vett zsidó állampolgáraik sorsa ennek megfelelően különbözőképpen alakult.
Bulgária. Magyarországon csak kevés bolgár zsidó tartózkodott. A bolgár rezsim, amely az otthon élő bolgár zsidók többségét védelmébe vette,24 vonakodott a magyar külügyminisztérium hazatelepítési felhívására válaszolni. Semmiféle érdeklődést nem mutatott Magyarországon tartózkodó állampolgárai iránt, és hozzájárult, hogy a náci irányvonalaknak megfelelő elbírálás alá essenek.25
Horvátország. A Jugoszlávia 1941-ben történt
felosztása nyomán a Harmadik Birodalom által kreált Horvátország hivatalosan
beleegyezett a kisszámú - többségében magyar ajkú - horvát állampolgárságú
zsidó hazatelepítésébe, azzal a feltétellel, hogy „legálisan lépik át a határt,
és va
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham979.pdf
Az egész kötetet lásd: