978 A KÜLFÖLDI ZSIDÓK HELYZETE MAGYARORSZÁGON
- a semleges országok zsidó állampolgárait ne internálják, és munkaszolgálatra se kényszerítsék;
- az ellenséges országok zsidó állampolgárai közül csak azokat internálják, akik veszélyt jelentenek a nemzet biztonságára;
- a semleges és ellenséges országok zsidó állampolgárainak vagyonára ne terjesszék ki a magyar zsidótörvényeket;
- a Magyarországon működő külföldi követségek és képviseletek magyar zsidó alkalmazottait vonják ki az érvényben lévő általános zsidótörvények hatálya alól.17
A külügyminisztérium nyomására Jaross kénytelen volt visszavonni május 3-án kiadott parancsát. Május 31-én újabb szigorúan titkos parancsot adott ki, követve a külügyminisztérium által vázolt általános irányelveket. E parancs értelmében az ellenséges országok nemzetbiztonsági szempontból veszélyesnek ítélt zsidó állampolgárait — a nem zsidókkal együtt - internálni kell. Ezen országok nem zsidó állampolgárai otthonukban maradhatnak, azzal a megkötéssel, hogy minden héten jelentkezniük kell a hatóságoknál. A semleges országok zsidó állampolgárai otthonukban maradhatnak, míg le nem jár a hazatelepítésükre kiszabott határidő. (Kivételt képeznek ez alól a nemzetbiztonsági szempontból veszélyesnek minősített személyek.)18 Addig minden héten jelentkezniük kell a hatóságoknál, és tilos pénzszerző tevékenységet folytatniuk. A határidő lejárta után internálják őket.
A tengelyhatalmak befolyási övezetébe tartozó országok zsidóira ugyanaz vonatkozik, mint a semleges országokéira. A korábbi miniszteri utasításnak a hontalan, illetve bizonytalan állampolgárságú zsidókat érintő rendelkezései változatlanok maradtak.19 Jaross módosított parancsának kézhezvételekor a zsidók gettóba gyűjtése Budapest kivételével már mindenütt lezajlott, és a deportálások is javában folytak. A külföldi állampolgárságú zsidók közül is nem kevesen gettóban találták magukat. Röviddel május 15-e, a tömeges deportálások beindítása után Hezinger néhány nagyobb gettót keresett fel, és mintegy 50 külföldi állampolgárságú zsidót talált gettókba zárva.20 Erről május 26-án adott tájékoztatást, amikor Franz Adamovicnak, a budapesti német követség zsidóügyi szakértőjének társaságában fölkereste Sebestyént.21 A gettókban fellelt külföldi állampolgárságú zsidókat Budapestre szállították, és a Süketnémák Intézetében helyezték el.22 Sebestyén beszámolt a semleges és szövetséges országoktól a külügyminisztériumnak a zsidó állampolgáraik hazatelepítésével kapcsolatos felhívására beérkezett reagálásokról.
Hezinger, Adamovic és Sebestyén megbeszélésére röviddel
Eber-hard von Thadden budapesti látogatása után került sor. A látogatás
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham978.pdf
Az egész kötetet lásd: