A SZÁLASI-ÉRA 951
vételezettek is kötelesek legkésőbb folyó évi december hó 31-én déli 12
óráig a gettóba bevonulni.
Minden zsidó beteget, ápoltat, bár akár keresztény, akár zsidó (zsidók által fenntartott) kórházban, a gettóban felállított ideiglenes, illetőleg a gettón kívül zsidó betegek ellátására ideiglenesen meghagyott Wesselényi utca 44. és Bethlen tér 2. sz. kórházba kell szállítani. A beszállításról annak a kórháznak igazgató főorvosa köteles gondoskodni, amelyben a beteg e rendelet közzétételének időpontjában feküdt. Az ún. Nemzetközi Gettó zsidó házainak házfelügyelői kötelesek az eddig bennlakott védettekről pontos jegyzéket felfektetni, s internálás terhe mellett megakadályozni azt, hogy a házban oda nem tartozó zsidó személyek megbújhassanak.
A házfelügyelők és légóházparancsnokok, a hadiüzemek, a vállalatok, üzemek és intézmények (kórházak, szanatóriumok, jóléti intézmények, iskolák stb.) vezetői tartoznak a házban lakó, illetőleg az üzemben, vállalatban stb. foglalkoztatott, sárga csillag viselésére kötelezett zsidókat a gettóba való haladéktalan beköltözésre utasítani, s amennyiben felszólításuk eredménytelen maradna, az illető zsidót e rendelet közzétételétől számított 48 órán belül az illetékes kerületi rendőrkapitányságnál beadott és elismervénnyel nyugtázott írásbeli feljelentéssel bejelenteni.
Minden zsidóbújtatóra, valamint az előbbi bekezdésben felsoroltakra, ha fent megszabott kötelezettségüknek nem tesznek eleget, sőt azokra is, akik hivatásuk, beosztásuk vagy körülményeik folytán (pl. üzemvezető, személyzeti főnök, háztartási vagy üzemi takarító alkalmazott, szomszédos lakó stb.) tudtak vagy tudhattak zsidóbujkálásról, vagy zsidóbújtatásról, s jelentést tenni elmulasztottak, folyó évi december hó 2-án közzétett 8935/1944. BM eln. sz. rendeletem 18. pontjában megszabott büntetés (családfő munkatáborba szállítása, az összes közvetlen családtagok internálása) vár.
A rendelet ellen vétő katonai személyek a statáriális rendelkezések értele mében mint katonaszökevények lesznek elbírálva, és megbüntetésük végett a m. kir. honvédségnek átadva.124
A bujkáló zsidók elleni embervadászat, mely lázasan folyt a gettó létrehozása óta, még hevesebbé vált Vajna rendeletének kibocsátása után. Buzgalmukban, hogy teljesítsék vélt hazafias kötelességüket, a nyilasok a gettóba hurcolták nemcsak a rejtekhelyeken elfogott vagy a szomszédijaik által följelentett zsidókat, hanem a külföldi állampolgárságú zsidókat, a „védett" zsidókat, sőt néhány nem zsidót is. A rendelet kibocsátása utáni napon például a nyilasok behoztak 19 svéd állampolgárságú személyt. Köztük volt Asta Nielson, Gusztáv király unokatestvére, valamint Bauer kisasszony, a svéd nagykövet titkárnője.125
1945 elején a nyilas parlament felhatalmazta a
zsidókkal összeházasodott keresztényeket, hogy elválhatnak házastársuktól
mindennemű kötelezettséggel járó következmények nélkül. A törvény azt is
előírta, hogy a
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham951.pdf
Az egész kötetet lásd: