950 A SZÁLASI-ÉRA
Budapestről való elmenekülése előtt néhány nappal Vajna Gábor még talált időt arra, hogy elrendelje: minden magyar utcát, utat és teret, melyet zsidókról neveztek el, vagy bármiről, ami zsidókkal kapcsolatos, haladéktalanul át kell keresztelni.123 December 23-án Vajna tetézte törvényhozási mániáját azzal, hogy kiadott egy rendeletet, mely felszólított minden bujkáló zsidót, hogy 24 órán belül jelentkezzék a Zsidó Tanácsnál a gettóba való toloncoltatása végett. A rendelet szövege a következő volt:
I
A Budapest székesfőváros területén élő, sárga csillag viselésére kötelezett zsidókat f. évi december hó 2-án falragaszok útján közzétett rendeletemben utasítottam, hogy a részükre kijelölt területre (gettóba) záros határidőn belül költözzenek be.
Tudomásom van arról, hogy a gettóba való beköltözésre kötelezett zsidók közül nagy számban vannak olyanok, akik bujkálnak a főváros területén, és a beköltözési kötelezettség alól - sok esetben hamis személyi okmányokkal -kivonják magukat a vonatkozó rendelkezések alól.
Tekintettel a fontos közrendészeti és közbiztonsági okokra, felhívom azokat a zsidó személyeket, akik a kiadott rendelkezéseknek eleget nem tettek és a gettóba mind ez ideig nem költöztek be, e rendeletem közzétételétől számított 24 órán belül jelentkezzenek a Síp utca 12. sz. alatt működő Zsidó Tanácsnál elhelyezésük céljából.
A jelentkezési kötelezettség kiterjed azokra a zsidó személyekre is, akik eddig mint hadiüzemi alkalmazottak vagy munkaszolgálatosok mentességet élveztek.
A Síp utca 12. sz. alá magukkal vihetik:
(a) rajtuk lévő öltözéket,
(b) két rend fehérneműt,
(c) egy rend ágyneműt,
(d) teljes élelmiszerkészletüket,
e) összes pénzüket és más kisebb értéktárgyaikat (gyűrűk, ékszerek síb.). A megszabott 24 órás határidő alól mentesítve vannak:
1. Bármely kórházban menetképtelen, súlyos beteg állapotban ápolás alatt álló zsidók, tekintet nélkül arra, hogy a kórház élvez-e valamiféle mentességet vagy sem.
2. A gyermekotthonokban élő zsidó gyermekek (12 éves korig).
3. Az előbbi pontban meghatározott zsidó személyek
ápolására vagy gon-. dozására hivatott zsidó személyzet (orvosok, ápolónők,
gondozónők, kiszolgálók, takarítók stb.). Ezek létszáma azonban nem lehet több,
mint az ápolásukra, gondozásukra bízottak számának 10%-a. A most felsorolt ki-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham950.pdf
Az egész kötetet lásd: