942 A SZÁLASI-ÉRA
A gettórendészetet egyre gyakrabban kellett bevetni annak érdekében, hogy rábírja a zsidókat az elemi szociális és közösségi szolgáltatásokban való közreműködésre. Az éhezés és az utcai harcok körülményei közepette egyre kevesebb zsidó vállalta önként, hogy segít a közösségi szerveknek, vizet és fát hord a konyhákra, gondoskodik a gyerekekről vagy a betegekről, és eltemeti a halottakat.105
Az ostrom rendkívüli körülményei között a gettó gyakran ki vok téve különféle egyenruhás csoportok látogatásainak - Wehrmacht, SS, nyilasok, honvédség melyek elrejtett értékeket reméltek találni a gettóban vagy a zsidóknál, vagy egyszerűen ki akarták élni gyilkos ösztöneiket a védteleneken.
A budapesti és a többi magyar gettó rendőrségének - a nácik által megszállt Európa számos gettójától eltérő módon - sohasem kellett szembenéznie azzal a feladattal, hogy hittestvéreik közül kiválassza a deportálásra és megsemmisítésre szántakat. Alivei a magyarországi gettók rövid ideig álltak fenn, és a nácik nagy sietve cselekedtek (a magyar hatóságok teljes és gyakran odaadó együttműködésével), a zsidó tanácsok megmenekültek ettől a gyötrelemtől.
A gettórendészet elsődleges célja - és azt igen sikeresen látta el - a törvény es a rend fenntartása, valamint a létfontosságú szolgáltatások folyamatosságának biztosítása volt a gettóban. Természetesen a fegyveres kívülállókkal szemben tehetetlenek voltak, és kénytelenek voltak a Zsidó Tanácsra támaszkodni a fosztogató bandák leszerelésében.106 A Tanács vezetői persze maguk sem rendelkeztek hatalommal, de legalább hivatalosan kapcsolatba léphettek a hatóságokkal. A gettóbetörések miatt gyakran tettek panaszt a megfelelő hatóságoknál, illetve kértek segítséget tőlük. December 15-e után, miután Mohay (Mohaupt) Gyula, Budapest új polgármestere (elődje, Forgács ¡Vogel] József elmenekült) Solymossyt rendőrfőnökké nevezte ki, legfontosabb partnerük Lőcsey István rendőr őrnagy, a zsidóügyekért felelős, újonnan kinevezett miniszteri tanácsos lett. Lőcsey számos intézkedést tett annak érdekében, hogy megakadályozza illetéktelen személyek belépését a gettó területére. Egyebek között új, kék színű engedélyeket adott ki a gettóba való belépésre jogosult keresztényeknek. Rendelkezését azonban figyelmen kívül hagyták a zsidóknak mindenáron ártani akaró nyilasok.
A gettón belüli rend fenntartása egyúttal a rendes városi
rendőrség Nyár utcai őrsének feladata is volt. Hogy a nyilas túlkapásokat
megakadályozza, de legalábbis csökkentse, Lőcsey december 17-én úgy döntött,
hogy a gettó körzetét rendőrökből és nyüasokból álló vegyes járőrök
ellenőrizzék.107 1945 januárjának közepére 15 nyilas őrszem és/vagy
100 egyenruhás rendőr volt a gettóban. És bár a rend fenntartását többé-ke
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham942.pdf
Az egész kötetet lásd: