936 A SZÁLASI-ÉRA

badba, délelőtt 9-től 11 óráig.⁹¹ A Zsidó Tanács tagjai reggel 8-tól este 6-ig korlátozás nélkül mozoghattak. A Zsidó Tanáccsal kapcsolatban álló vagy annak dolgozó mentesített zsidók minden időben teljes mozgásszabadságot élveztek. Ezenkívül a Tanács jó néhány tisztségviselője különleges „közlekedési engedélyeket" kapott, melyek lehetővé tették, hogy kapcsolatot tartsanak a hatóságokkal, a semleges államok és a Nemzetközi Vöröskereszti képviselőivel, valamint a nemzetközi gettóban lévő „védett" zsidókkali⁹²

A zsidók átköltöztetése november vége felé kezdődött, és gyakorlatilag december 2t-ig befejeződött. A keresztény zsidókat, ideértve a pápai védelem alatt sjíllókat - összesen mintegy 3000 főt eredetileg külön épületekben akarták elhelyezni a Csányi, a Dob és a Nagyatádi Szabó utcák által határolt körzetben.⁹³ Az átköltöztetési időszak utolsó napjaiban érkező sok száz j zsidót ideiglenesen a Tanács székházában szállásolták el. Sok egyedülálló idős vagy beteg, családtalan zsidót ideiglenes menedékhelyeken és zsinagógákban szállásoltak el a Rumbach Sebestyén és a Wesselényi utcában.

Az Önkéntes Mentőegyesület keresztény hivatásos és kisegítő személyzete nagyon sokat segített az idősek és a betegek áthelyezésében, gyakran a nyüajsok beavatkozása vagy támadásai ellenére is teljesítették humanitárius kötelezettségüket. A szervezet egyik vezetője, dr. Bisits László különösen sokat segített a zsidókon. Szorosan együttműködve Raoul Wallenberggel, dr. Bisits számos deportált „védett" zsidót visszahozott Budapestre Hegyeshalomból és Balfról.⁹⁴

Akárcsak a 1,védett" zsidók átköltöztetésekor, a gettó felé keservesen igyekvő zsidókat is fosztogatták a nyilasok. Sokukat megtámadták, kirabolták és legyilkolták, például a Feld Színház közelében, a Városligetben. Mint a nyilasok által október 15-e után elkövetett sok más bűntényt, ezeket is az a szélsőjobboldali banda követte el, melynek Zuglóban, a város XIV. kerületében, a Thököly út 80.-ban volt a főhadiszállása.⁹⁵ December 3-án például megtámadták a Columbus utcai különleges tábort (Son-derlager), ahol nagyszámú zsidó várt „emigrálásra". A tábor a Nemzetközi Vöröskereszt fennhatósága alatt állt, a nyüasok ennek ellenére behatoltak, és több zsidót megöltek, köztük a tábor orvosát, dr. Rafaelt, és Moskovits táborparancsnokot és családtagjait.⁹⁶ Az egyik beszámoló szerint az idős zsidókat elhurcolták a táborból a gettóba, a többieket végül bevagonírozták a Józsefvárosi pályaudvaron, és Bergen-Belsenbe deportálták.⁹⁷

A budapesti gettó 0,3 km²-es területen feküdt (a 207 km² kiterjedésű főváros töredékén). Mint a varsói gettót, magas fakerítés vette körül, melyben minden irányban kapuk nyíltak, ezeken át kellett - Szálasi

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham936.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/