932 A SZÁLASI-ÉRA
A nyilasok azt tervezték, hogy felszámolják a nemzetközi gettót, mert állítólag a semleges államok megszegték a Szálasi-kormány elismerésére vonatkozó ígéretüket. Wallenberg ügyes diplomáciája azonban elhárította ezt a veszélyt. A január 5-6-i átköltöztetések idején Wallenberg üzletet kötött a nyilasokkal, miszerint az utóbbiak megkapták a védett zsidóknak szánt élelem egy részét. Ennek eredményeképpen a Pozsonyi út páradan oldalán lakó, svédek által védett zsidók megmaradhattak a lakásaikban.
Azoktól, akiket átvezényeltek a nagy gettóba, minden holmijukat elvették útközben vagy benn a gettóban, a Klauzál téren.86
A budapesti gettó
November 18-án, egy nappal a „védett" zsidók átköltöztetésének befejezése előtt, a kormány tájékoztatta a Zsidó Tanácsot arról a döntéséről, hogy gettót létesít a megmaradt budapesti zsidók számára. A zsidó vezetőket beidézték a Mosonyi utca 5. sz. alatti rendőr-főkapitányságra, ahol a Vajna Gábor által a zsidók összeköltöztetésére kirendelt, miniszteri biztossá kinevezett Solymossy János rendőrfőparancs-nok-helyettes fogadta őket. A miniszteri biztos, aki korábban az óbudai téglagyárban tanúsított kemény magatartásával szerzett hímevet, tájékoztatta őket, hogy a gettót a főváros VII. („zsidó") kerületében alakítják ki. Megbeszélte velük a zsidók tervezett koncentrálásával összefüggő főbb problémákat is.87
A következő néhány nap folyamán a Tanács vezetői, különösen Stöckler, Földes, Nagy és Szegő, szinte naponta tárgyaltak Soly-mossyval a tervezett gettóval kapcsolatos különféle kérdésekről. A zsidóknak juttatandó épületekről és az átköltöztetések által érintett zsidók és keresztények számáról november 23-án tárgyaltak. Solymossy szerint a gettónak kijelölt körzetben 162 csillagos ház volt, közülük 18-ban kizárólag zsidók laktak, a többiben zsidók és keresztények vegyesen. Ezekben 2393 zsidó lakás volt 4725 szobával, melyekben 3556 ember lakott; 974 keresztény lakás 1997 szobával, melyben 4019 ember lakott; a 133 keresztény házban 2346 lakás volt 3162 szobával, melyben 7916 ember lakott. A központi terv 11 935 keresztény átköltöztetését irányozta elő a gettónak kijelölt körzetből másutt lévő csillagos házakba. Ezeket a zsidóknak ki kellett üríteniük, hogy áttelepítsék őket a gettóba. Kb. 63 000 zsidót kellett a gettóban elhelyezni — ádagosan 14 zsidó jutott egy szobára.88
A zsidóknak azonnal ki kellett üríteniük 6000 lakást a
gettó körzetén kívül, hogy lakóhelyet nyújtsanak az átköltöztetések által
érintett keresztényeknek. Solymossy tervei szerint engedélyt kaptak rá, hogy
minden
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham932.pdf
Az egész kötetet lásd: