A SZÁLASI-ÉRA 913
hez, azzal fenyegetőzve, hogy teljesen megszakítják a kapcsolatokat Magyarországgal.
Az új zsidóellenes akció német vonatkozásai
A németek felismerték, hogy az új kormány lehetőséget kínál nekik a végleges megoldás befejezésére. A Budapesten tartózkodó Winkel-mann sürgetésére és a Kaltenbrunnertól Berlinben kapott parancsnak engedelmeskedve, Eichmann október 17-én visszatért Magyarországra. Tüstént kapcsolatba lépett korábbi magyar segítőtársaival, és követelte, hogy 50 000 egészséges zsidót gyalogmenetben hajtsanak Németországba munkára; a többi zsidót gettószerű táborokban kell koncentrálni a főváros közelében; a munkaszolgálatos-századok zsidóit helyezzék szigorúbb felügyelet alá, vidéken pedig indítsanak kampányt a bujkáló és a korábban védett zsidók kézre kerítésére.37
Október 18-án Eichmann hosszas tanácskozást folytatott Vajnával, és a feljegyzések szerint megegyeztek a következőkben:
- a magyar belügyminiszter Szálasi korábbi elvi döntésével ellentótben, miszerint nem engedik meg többé a magyar zsidóknak a Harmadik Birodalomba való áttelepítését, beleegyezett 50 000 magyar zsidó átadásába, hogy azok „felváltsák a kimerült orosz és más hadifoglyokat" a német gyárakban;
r- a zsidókat gyalogmenetbén kell útnak indítani német kommandók felügyelete alatt;
- a megmaradt egészséges zsidókat négy táborban fogják elhelyezni a főváros közelében, és különféle hazai létesítményeken fognak dolgozni;
- a munkára alkalmatlan zsidókat gettószerű táborokban fogják elhelyezni;
- az Eichmann-Sonderkommando kíséri majd a gyalogmeneteket és tanácsadóként szolgál, magát az akciót azonban a magyar csendőrség hajtja végre Ferenczy parancsnoksága alatt.38
Mint ahogy Veesenmayer Ribbentropot tájékoztatta, Eichmann szándékai túlmentek ezeken a tompított követeléseken. Az új zsidóellenes kampány első szakaszának sikeres befejeződése után Eichmann ismételten 50-50 000 zsidóból álló kontingenseket kért volna, míg egyeden zsidó sem marad.
Másnap Theodor Grell, a budapesti német követség zsidóügyi
szakértője terjedelmes memorandumot készített a zsidókérdés állásáról Ma
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham913.pdf
Az egész kötetet lásd: