906 A SZÁLASI-ÉRA
ves tankcsata dúl Debrecentől délre, melynek kimenetele nagy biztonsággal megjósolható. Figyelmeztetett, hogy a szovjet erők két nap alatt elérhetik Budapestet. A politikai és a katonai helyzet reménytelenségét Lakatos és Hennyey Gusztáv külügyminiszter is megerősítette.
Az ülést délben félbeszakították, hogy Horthy - Lakatos és Hennyey kíséretében - megtarthassa találkozóját Veesenmayerral. A személyes csapástól felindultan Horthy először azzal vádolta a német követet, hogy elraboltatta a fiát, és azzal fenyegetőzött, hogy túszként fogva tartja őt a fia biztonságos visszatéréséig. Aztán előadta döntését, hogy elfogadja a fegyverszünetet, s a proWamációjában szereplő érvekre hivatkozott. Veesenmayer kérte, hogy konzultáljon a Führerrel, és Horthy nagy meglepetésére bejelentette, hogy éppen megérkezett Rudolf Rahn, Hider külön-megbízottja, azzal a különleges feladattal, hogy „csökkentse a feszültséget... és kompromisszumot találjon". Habár Horthy, alighanem udvariasságból, beleegyezett abba, hogy találkozzék Rahnnal, menye sürgetésére azt is eldöntötte, hogy igyekszik végrehajtani az eredeti tervet, és felolvastatja proWamációját a rádióban. Az utóbbi lépést a megállapodás szerint sikeresen végrehajtották, hála Hlatky Endre erőfeszítéseinek.18
13 óra körül, mialatt a proklamációt a magyar rádióban felolvasták, Horthy fogadta Rahnt. Habár mély benyomást tett rá a német különmegbízott „megértése", Horthy újra megerősítette döntését, és kifejezte reményét, hogy nem kerül sor fegyveres összecsapásra a korábbi fegyverbarátok között, és hogy a németeknek lehetővé teszik a békés visszavonulást. A megbeszélés barátságos hangnemben ért véget, noha félreértés történt a jövőbeli érintkezést illetően, Rahn nem tartott több megbeszélést Horthyval, de állandó kapcsolatban maradt a magyar kormány tagjaival, különösen Lakatossal, Szálasi másnapi hatalomátvételéig, amíg a helyzet nem tisztázódott.19
Proklamációjában a kormányzó tájékoztatta a nemzetet arról, hogy a háborút, melybe Magyarország földrajzi helyzete miatt és német nyomásra kényszerült bele, elvesztették, és hogy a Harmadik Birodalomra elkerülhetetlen vereség vár. Ezután felsorolta a bűnöket, melyeket Németország követett el Magyarországgal szemben, ideértve a magyar csapatoknak az ő kívánsága ellenére történt harctérre küldését és a Gestapo meg az SS által elkövetett számtalan túlkapást a megszállás után. Hangsúlyozta a németek cinkosságát Bakay tábornok elrablásában és a nyilaspuccs előkészületeiben. A zsidókérdésről Horthy a következőket mondta: „A német megszállás védelme alatt a Gestapo az általa e téren másutt is követett módszerek alkalmazásával kezébe vette a zsidókérdésnek az emberiesség követelményeivel ellenkező, ismert módon való intézését."
A proklamáció felolvasása után az adás Horthynak a magyar
fegyveres
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham906.pdf
Az egész kötetet lásd: