904 A SZÁLASI-ÉRA
tikai foglyot adják át a magyar hatóságoknak; hogy a magyar vezérkari főnököt előre tájékoztassák a Magyarországon végrehajtott minden német csapatmozdulatról; és hogy magyar egységeket ne helyezzenek át a magyarvezérkari főnök jóváhagyása nélkül.14
A két oldal egyre világosabban látta egymás szándékait, s megtették az utolsó előkészületeket a döntő játszmához, mely egyre közelibbnek és elkerülhetetlenebbnek látszott.15
A fegyverszüneti kísérlet és az október 15-i puccs
Habár a fordulat terveit gondosan kimunkálták október első felében, október 15-i végrehajtásuk csupa tragikomikus vonást mutatott. A terveket eredetileg Horthy dolgozta ki közvetlen családtagjai, különösen fia, ifj. Horthy Miklós, és menye, Ilona közreműködésével; részt vett az előkészítésben Ambrózy Gyula, a kabinetiroda vezetője; Tost Gyula alezredes, a szárnysegédje; és Horthy néhány legmegbízhatóbb, tisztje, köztük Vattay Antal tábornok, a kormányzó Katonai Irodájának főnöke, és Lázár Károly tábornok, a testőrség parancsnoka.
A terv összehangolt akciót irányzott elő, melyben részt vettek volna mind a Budapesten és környékén állomásozó lojális egységek, mind pedig a fokozatosan kibontakozó ellenállási mozgalom rendelkezésére áUó állítólagos erők. Lázár tábornok több alkalommal tárgyalt Gergely Györggyel és Beér Jánossal, a Zsidó Tanács képviselőivel a zsidó munka-szolgálatos-alakulatok esetleges felfegyverzéséről és felvonulásáról. A terv néhány részletét Vattay tábornok közölte Miklós Béla vezérezredessel és Veress Lajos altábornaggyal, a fronton harcoló első, illetve második magyar hadsereg parancsnokaival, akik utasítást kaptak, hogy egy megbeszélt rejtjeles parancs kézhezvételekor álljanak át a szovjet erőkhöz.16 Megfogalmazták a fegyverszüneti proklamáció szövegét, és előkészítettek egy példányt Hlatky Endre sajtóügyi államtitkár számára, akinek gondoskodnia kellett a rádióban való közzétételéről.
A részletesen kimunkált tervek összeomlottak. Ennek egyik
fontos oka az volt, hogy a végrehajtás október 18-i dátumát hirtelen és
meglepetésszerűen előrehozták október 15-re. Horthy több okból döntött az
időpont előrehozása mellett, ezek közül a legfontosabbak a nyilasok és náci
szövetségeseik, valamint a Szovjetunió által gyakorolt nyomás volt. Meg volt
győződve arról, hogy a nyilasok, akiket Veesenmayer és a Budapesten állomásozó
Wehrmacht- és SS-egysegek most már nyíltan támogattak, közvetlenül Berlin
irányítása alatt állnak, és felkészültek puccsuk beindítására. (A nyilasok
valójában azt tervezték, hogy Esztergomban robbantják ki a puccsot.) Ugyanakkor
Moszkvát bosszantotta a magyarok
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham904.pdf
Az egész kötetet lásd: