890 A DEPORTÁLÁS OK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁLAS I-PUCCSIG
54. Uo., 186. dok.
55. A zsidókkal való enyhébb bánásmód ezekben az országokban intenzív diplomáciai kampány tárgya lett 1944 nyarán. Uo., 194., 196-197. dok. Lásd még a 28. fejezetet.
56. Az SS és a Weiss Manfréd Művek közt kötött szerződésről bővebben szól a 16. fejezet.
57. RLB, 187. dok.
58. Winkelmann 1944. július 7-i memoranduma. Uo., 188. dok.
59. Uo., 190-191. dok.
60. Uo., 324-326. dok.
61. Jeruzsálem főmuftija 1944. június 22-én felkérte a magyar kormányt, hogy akadályozza meg a zsidók kivándorlását Palesztinába. Július 14-én a magyarok Hoff-mann Sándor berlini magyar követ útján biztosították a muftit, hogy alaposan megfontolják kérését. Vádirat, 3:159. o.
62. Uo., 158-160. o.
63. Uo., 189-190. o.
64. Uo., 197-204. o.
65. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 233-234. o.
66. A Horthynak június végén átnyújtott Bethlen-féle memorandumról részletesebben lásd a továbbiakban.
67. Horthy Miklós titkos iratai, i. m., 466-468. o.
68. RLB, 198-199. dok.
69. Hitler július 21-én fogadta Miklós Bélát, egy nappal azután, hogy megmenekült a sikertelen július 20-i merényletnél. Horthy szerint a tábornok tájékoztatta a németeket, hogy „ha Magyarország nem kapja meg a neki megígért segítséget, ki kell lépnie a háborúból". Horthy: Memoirs. Speller and Sons, New York, 1957, 222. o.
70. NA, T-120 mikrokópia, 4203. tekercs, K209133-134. sorozat.
71. RLB, 200. és 202. dok.
72. Lásd Schulenburg július 27-i táviratát. Uo., 203. dok. A Jágerstab-terv részleteiről lásd a 11. fejezetet.
73. Uo., 204. dok.
74. Július 24-i memorandumukban a zsidó vezetők körvonalazták, milyen kétségbeejtő fizikai és lelki állapotban vannak a budapesti zsidók a vidéki zsidóság deportálása után. Megemlítették, kívánatos lenne, hogy a jó erőben lévő zsidóknak megengedjék, hogy a társadalom és az ország javára dolgozzanak, s rámutattak arra, hogy készek kivándorolni, ha ezzel a deportálás veszélye elhárítható. A szöveget lásd Munkácsi, Hogyan tőrtént?, 203-206. o.
75. MOL, 1. tekercs. Lásd még Vádirat, 3:329-330. o.
76. Budapesti Közlöny, 178. sz. (1944. augusztus 8.), 1. o. A németek természetesen mindent tudtak a küszöbönálló kormányváltozásokről. Veesenmayer különösen azon igyekezett, hogy Imrédyt bent tartsa a kormányban. Lásd Kaltenbrunner 1944. augusztus 4-i, Ribbentropnak címzett üzenetét. NA, T-120 mikrokópia, 4203. tekercs, K209118-120. sorozat.
77. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 236. o., Munkácsi, Hogyan történt?, 189. o.
78. Például a budapesti Szabolcs utcai zsidó kórház röntgenosztályának technikusait és orvosait azzal vádolták, hogy rádióadót rejtegettek felszereléseik közt, a Magyar Általános Kőszénbánya (MÁK) több mérnökét és tisztviselőjét pedig azzal, hogy szabotázscselekményeket követtek el. -
19. RLB, 150. dok.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham890.pdf
Az egész kötetet lásd: