888 A DEPORTÁLÁS OK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁLAS I-PUCCSIG
171-172. o. A nuncius, a budapesti diplomáciai kar doyenje, már 1941-től kezdve egyre kritikusabban szemlélte a magyarországi antiszemita politikát. 1944. március 19. után azonnal az élére állt a zsidómentő diplomáciai akcióknak.
27. Horthy Miklós titkos iratai, i. m., 460. 0.
28. Lásd például a következő cikkeket: Georges Rigassi: „Les Juifs persécutés." Gazette de Lausarme, 1944. július 8.; „Darfman schweigen?" Neue ZüricherNachrichten, 1944. július 5.; „Die Ritter." St. Gallener Tagblatt, 1944. július 20.
29. Az USA és a szövetségesek más tagjainak a magyar zsidóság üldözésével kapcsolatos magatartásáról lásd a 31. fejezetet.
30. Vádirat, 3:3-6. o.
31. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 221. o.
32. Lévai: Eichmann in Hungary. Bp., Pannónia Press, 1961., 119. o. Lásd még Lévaiy Fehér könyv, i. m., 54-55. o. Június 27-én, egy nappal azután, hogy Sztójay elküldte táviratát, a Magyar Távirati Iroda Rádiófigyelő Szolgálata jelentette, hogy egy csoport külföldön tartózkodó korábbi magyar követ közös nyilatkozatot adott ki, melyben elítélték a zsidók és más antifasiszták ellen folyamatban lévő intézkedéseket. A nyilatkozatot, melyet az Amerika Hangja július 17-i magyar nyelvű adásában olvastak fel, a következők támogatták: Barcza György, báró Ba-kách-Bessenyey György, báró Apor Gábor, Ullein-Reviczky Antal, Ambró Ferenc, Szabó György, Wodianer Andor, Velics László, a megszállás előtti Magyarország berni, vatikáni, stockholmi, madridi, helsinki, lisszaboni és athéni követei. A nyilatkozatot támogatta még Bogdán Iván, az athéni magyar követség tanácsosa. A nyilatkozat szövegét lásd Vádirat, 3:270. o.
33. Jóllehet Veesenmayer mint fölöslegest elutasította Paul Kari Schmidtnek, a német külügyminisztérium sajtó- és információs osztálya vezetőjének javaslatát, hogy produkáljon „külső okokat és indokokat" a deportálásokra (19. fejezet) június elején, július közepére már ő is kész volt „megmagyarázni" a deportálásokat, hogy ellensúlyozza „a Magyarország ellen irányuló rosszindulatú propagandát". Sztójayhoz hasonlóan Veesenmayer is azzal akart magyarázkodni, hogy a magyarországi zsidóellenes intézkedések nyomán keletkező „fölösleges munkaerőt" valamiféle „egyezmény" alapján szállítják Németországba. Veesenmayer tervezett kommünikéje kifejtette volna, milyen remekül ellátják a zsidókat, és milyen emberségesen bánnak velük Németországba való szállításuk alatt. Ribbentrop azonban megvétózta mindennemű kommüniké közzétételét erről a kérdésről. RLB, 200. és 202. dok.
34. Lévai, Fehér könyv, 56-71. o. A Háborús Menekültügyi Hivatal (WRB) ajánlatával kapcsolatos negatív magatartást később megváltoztatták. A magyar külképviseleteknek küldött július 18-i üzenetében Sztójay azt állította, a magyar kormány felhatalmazta a Nemzetközi Vöröskeresztet, hogy valósítsa meg a bizottság által előterjesztett javaslatok egy részét, köztük a 10 éven aluli gyermekek Palesztinába való küldését. Bővebben lásd a továbbiakban és a 31. fejezetben.
35. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 222-224. o. Vádirat, 3:199-204. o. Veesenmayer június 29-én továbbította a közleményt a német külügyminisztériumnak. A német külügyminisztérium és a Führer reagálásáról lásd a továbbiakban. Horthynak a deportálások leállítására vonatkozó döntéséről bővebben lásd a továbbiakban; a svéd és a svájci ajánlatokról lásd a 31. fejezetet.
. 36. Lásd a minisztertanács június 28-i ülésének jegyzőkönyvét, MOL, 1. tekercs,
37. Vádirat, 3:5. o. Endre azt állította, hogy
eltávolítása után a zsidókérdést Szilágyi Lászlóra, a belügyminisztérium
minisztériumi osztálytanácsosára bízták. Lásd Endre 1945. december 17-i
nyilatkozatát Gyapay László, Vásárhelyi László és Csóka
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham888.pdf
Az egész kötetet lásd: