A DEPORTÁLÁSOK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁLASI-PUCGSIG 887
és felszerelése ilyen létesítmények felállítására, és hogy a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság egy napon kérdőre vonhatja a Magyar Vöröskeresztet, megtett-e minden lehetségest az ilyen segítségért folyamodó szenvedő emberekért. A kérvényt a magyar külügyminisztérium is támogatta, de mire a miniszterelnök irodája július 14-én továbbította a kérést a külügyminisztériumhoz, a megyékből való deportálásokat már befejezték. Vádirat, 3:186-188. o.
15. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 214-218. o.
16. Munkácsi, Hogyan történt?, 164. o. Jungerth-Arnóthy ezen állítását az eredeti minisztertanácsi jegyzőkönyvek nem tartalmazzák.
17. Faragho állítása szerint senki sem tett panaszt a csendőrség magatartására, de kénytelen volt kivizsgálni egy nagyváradi esetet, ahol „természetszerűleg" a majdnem ezer prominens keresztény körében, akik zsidó vagyont rejtegettek, „kedvezőtlen megjegyzés" hangzott el. Büszke volt csendőreinek fegyelmezettségére: „Ha tekintetbe vesszük azt, hogy munkaszolgálat és kitelepítés céljából eddig már több mint 400 000 zsidót szállítottunk ki, akkor a nullával egyenlőnek kell vennünk azt, hogy ha a 20 000 magyar csendőrből pár csendőrrel szemben panaszok merültek volna fel." MOL, 1. tekercs.
18. Mester állítólag nehezményezte, hogy sok zsidó mentesítését semmibe veszik a helyi hatóságok, mert erre vonatkozóan csakis Bakytól vagy Endrétől hajlandók utasításokat elfogadni. Mester állítólag indítványozta, hogy a zsidókérdés intézését vegyék el a belügyminisztériumtól, és bízzák más hatóságra. A minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve nem tartalmazza ezeket az állásfoglalásokat. Bővebben Mesterről lásd terjedelmes, 1977. február 28-án adott interjúját, Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén. RTV-Minerva-Kossuth, Bp., 1982, 126-181. o.
19. Lévai, Fehér könyv, i. m., 52-53. o.
20. Zöldi 1944. január 15-én megszökött Magyarországról, miután tizenegy évi börtönbüntetésre ítélték a délvidéki mészárlásokban játszott szerepe miatt. A német megszálló csapatokkal tért vissza Magyarországra mint a Waffen-SS tagja. Lásd a 6. fejezetet.
21.1946-ban lezajlott tárgyalásaikon Jaross és Sztójay egymásnak ellentmondóan adta elő a minisztertanács június 23-i döntését. Sztójay azt állította, hogy a minisztertanács elhatározta a további deportálások beszüntetését, és engedélyezte a zsidók semleges országokba történő kivándorlását, míg Jaross azt állította, hogy Sztójay ugyan kifejezésre juttatta ellenkezését a további deportálásokkal szemben ezen az ülésen, de ekkor nem született döntés a leállításukra. Munkácsi, Hogyan történt?, 166-167. o. Lásd még Lévai, Zsidósors Magyarországon, 219-221. o.
22. Az Endre-Baky-Jaross-per, i. m., 1994, 565. o.
23. Lásd a minisztertanács 1944. június 24-i ülésének jegyzőkönyvét in: MOL, 1. tekercs. A további részleteket a minisztertanács üléséről, Valamint Jaross és Jurcsek állításaival kapcsolatban lásd Lévai, Fehér könyv, i. m., 50-51. o. és Munkácsi, Hogyan történt?, 163-164. o.
24. Munkácsi, Hogyan történt?, 164. o. Lásd még Karsai Elek: ítél a nép. Bp., Kossuth, 1977, 204-208. o.
25. Pető Ernő nyilatkozata, HJS, 3:54-56. o.
26. Esterházy gróf több memorandumot készített a
zsidóüldözésről, és személyesen adta át őket Horthynak. Jórészt az ő
befolyására szánta rá magát a nuncius, aki Csákvár mellett élt egy birtokon,
hogy mozgósítsa a semleges országok képviselőit, gyakoroljanak nyomást Horthyra
és a magyar kormányra, és tájékoztassák a saját kormányukat meg a világot a
magyarországi üldözésekről. Munkácsi, Hogyan történt?,
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham887.pdf
Az egész kötetet lásd: