886 A DEPORTÁLÁS OK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁLAS I-PUCCSIG
balsikerű október 15-1 kiugrási kísérlete, mely politikailag naiv volt és katonailag nem eléggé előkészített (Horthy rosszul értelmezett becsületből közölte Veesenmayerral a szándékát anélkül, hogy bármi praktikus katonai szükségintézkedést tett volna), lezárta a magyar történelem egy fontos fejezetét. Nemcsak a Lakatos-kormány bukását200 és Magyarország hagyományos társadalmi és politikai rendszerének végét hozta, hanem egyben újabb tragikus fejezetet nyitott a magyar zsidóság történetében.201
Jegyzetek
1. Horthy Miklós titkos iratai. Szerlc: Szinai Miklós és Szűcs László. Kossuth, Bp., 1962,450.0.
2. Sztójay miniszterelnök egyúttal dejure külügyminiszter is volt. Defacto azonban Jungerth-Arnóthy működött külügyminiszterként, miután a külügyminisztérium vezetésében szabad kezet kapott.
3. Lévai, Zsidősors Magyarországon, 213. o.
4. A levél teljes szövegét lásd Horthy Miklós titkos iratai, L m., 454-456. o.
5. A Hitler Sztójay-tárgyalás jegyzőkönyvét lásd: Hitler hatvannyolc tárgyalása (Vál. Ránki György, Magvető, Bp., 1983, 2:317-329. o.). Lásd még: Lévai, Zsidósors Magyarországon, 214. o.
6. Horthy Miklós titkos iratai, i. m., 444-449. o. A dokumentumot azonosító jelzet nélkül találták meg a kormányzói kabinetirodában.
7. Uo., 450-454. o.
8. RLB, 180. dok.
9. Lásd a minisztertanács 1944. június 10-i ülésének jegyzőkönyvét, AÍOL-Mt.
jkv.
10. Az ülés jegyzőkönyvét lásd uo., Jungerth-Arnóthy nyilatkozatának szövegét lásd Lévai Jenő: Fehérkönyv, Külföldi akciók zsidók megmentésére. Officina, Bp., 1946, 48-49. o. Zsidósors Magyarországon, 214. o .
11. Az Endre-BakyJaross-per. Szerk. Karsai László és Molnár Juciit (Cserépfalvi, Bp., 1994,496. o.). Lásd még: Lévai, Zsidósors Magyarországon, 214. o.
12. Ezek a statisztikai adatok tévesek. A deportáltak száma a szövegben említett hadtestek területeiről 362 000 körül volt. A Magyarországról deportált zsidók összlétszáma j úlius 9-ig, amikor a deportálásokat leállították, nem sokkal 440 000 alatt volt. A gettósításra és deportálásra vonatkozó adatokat lásd a 19.1. táblázatban.
13. Nincs bizonyíték arra, hogy partizáncsoport valaha is megpróbálta közbelépésével akadályozni a gettósítási vagy deponálási folyamatot. Endre valószínűleg eltorzította a Sátoraljaújhelyen lezajlott incidenst, ahol néhány megzavarodott zsidó nem volt hajlandó beszállni a tehervagonokba, és lefeküdt a sínekre. Valamennyit agyonlőtték a bevagonírozást irányító csendőrök. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 142. o.
14. Ez az utalás Endre nyilatkozatában valószínűleg a
Magyar Vöröskereszt részéről ez ügyben kifejtett nyomásnak tulajdonítható,
amely 1944. június 20-án engedélyt kért Sztójay miniszterelnöktől, hogy pihenő-
és elsősegélynyújtó állomásokat létesíthessen a főbb vasúti csomópontokon a
deportálási útvonalakon. A levél, melyet Simon Elemér, a Magyar Vöröskereszt
országos vezetője és Horthy Istvánné, a kormányzó menye írt alá mint
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye önkéntes főápolónője, azt állította, hogy a
Magyarországi Zsidók Szövetségének nincs megfelelő szervezete
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham886.pdf
Az egész kötetet lásd: