A DEPORTÁLÁSOK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁLASI-PUCCSIG 881
- hadirokkantak (legalább 50%-ig);
- nyugdíjas hivatásos katonák;
- külföldi állampolgárságú személyek;
- a hadüparnak dolgozó önálló kisiparosok;
- a Romeltakarító Szervezet tagjai;
- a Zsidó Tanácsnak és a Magyarországi Keresztény Zsidók Egyesületének tagjai és alkalmazottai;
- a Népmozgalmi Nyilvántartó Hivatalnál dolgozók;
- állami hivataloknál dolgozó alkalmazottak, beleértve a vasutat is;
- a németek által alkalmazott munkások, ha rendelkeztek a Todt-szervezettől, Wilhelm Neyer által kibocsátott igazolványokkal;
- a hadiiparban dolgozó munkások; — vallási funkciókat betöltő személyek;
- mérnökök, gyógyszerészek, orvosok, állatorvosok, rabbik, tanítók és tanárok;
- a kormányzó által mentesített személyek.183
A Heinrich ezredes felügyelete alatt folyó mozgósítási tevékenységgel egyidejűleg Ferenczy intenzív kampányt folytatott a koncentrálási program sikeres teljesítése érdekében. Különleges buzgóságot tanúsított a németek előtt vállalt magyar kötelezettség teljesítésében, erőltette a 10 évesnél fiatalabbak és a 70 évesnél idősebbek koncentrálásának megkezdését Budapesten kívüli táborokban. Őket a munkaképes korú, de „munkaképtelen" zsidóknak kellett volna követniük. Egy elhagyott uradalmat javasolt Tura mellett, Budapesttől északkeletre, az első néhány ezer budapesti zsidó lehetséges koncentrálási körzetéül. Ferenczy buzgósága arra késztette a zsidó vezetőket, hogy tőlük telhetően mindent megtegyenek a zsidók koncentrálásának késleltetésére, esetleg megakadályozására, okkal tartva tőle, hogy a már egyszer összegyűjtött zsidókat könnyebben deportálhatják. Mivel a német-magyar egyezményre vonatkozó magyar nyilatkozat leszögezte, hogy a Magyar Vöröskereszt fontos szerepet játszik majd, a zsidó vezetők úgy döntöttek, kapcsolatba lépnek dr. Langmár Lajossal, a szervezet főorvosával, hogy megértessék vele a koncentrálás hátterét és lehetséges következményeit, és hogy a koncentrálás elhalasztását vagy elkerülését célzó konkrét javaslatokat tegyenek. Memorandumukban kifejtették a következőket:
A budapesti zsidóság munkába állításával kapcsolatban
munkaképtelenek vidéki táborba való elhelyezésének gondolata hosszabb történeti
előzményből indult ki. Eredetileg a német csapatok bevonulása után a magyar
kormány oly értelmű megállapodást kötött a németekkel, hogy a zsidókérdés
rendezése teljesen azokhatáskörébe tartozik. Ennek alapján eszközölték azután a
magyar és német hatóságok a vidéki zsidóság deportálását. Miután már csak a
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham881.pdf
Az egész kötetet lásd: