878 A DEPORTÁLÁS OK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁLAS I-PUCCSIG
nek a munkaerejét fel lehetne használni, s aki hat hónap óta kénytelen-kel-letlen csak fogyaszt, és a mozgási szabadság hiánya miatt nem termel semmit. (Zaj a szélsőbaloldalon. -Rajniss Ferenc: Vissza bankigazgatóknak őket! Az a legokosabb! - Csoór Lajos: Azt már nem!) Szükség van a mérleg felállítása alkalmával a jog és törvényes felhatalmazás nélkül kiadott, előbb említett rendeletek azonnali visszavonására, de feltétlenül szükség van azoknak legalábbis a parlament elé terjesztésére, felülbírálás végett. (Budinszky László: Ez a destrukció! - Rajniss Ferenc: Hol a zöld ing? - Egy hang a szélsőbaloldalon: Megsárgult! — Derültség.)
Ezért tisztelettel kérem indítványom elfogadását, hogy a parlament nyilat-kozhassék, egyetért-e a kormány programjával vagy sem. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Mit keresel a zsidókon? - Zaj.)174
Mint várható volt, az alsóház elutasította Kóródy javaslatát. A zsidókérdés új dimenziót öltött a németek és a magyarok között augusztus végén kötött egyezménnyel. A magyarok határozott fellépése nyomán, mely az eredetileg augusztus 25-re kitűzött deportálások megakadályozására irányult, a németek kelledenül beleegyeztek abba, hogy átengedjék a zsidóügyek kezelését a magyar hatóságoknak, és beszüntették a közvetlen kapcsolatot a Sicherheitspolizei és a Zsidó Tanács között, valamint fokozatosan felszámolták az internálótáborokat. A magyarok pedig beleegyeztek a zsidók Budapestről való kitelepítésébe és hasznos foglalkoztatásukba. 175
Mozgósítás munkára
Közvedenül a Lakatos-kormány megalakulása előtt és után néhány hétig a zsidó közösség maradéka két ellentétes érzelem közt hányódott: félt, hogy a csendőrök és Ferenczy valójában összejátszanak a németekkel, és a budapesti zsidók vidéken történő koncentrálása csak előjáték későbbi deportálásukhoz; remélte, hogy a gyorsan változó katonai helyzetre való tekintettel Horthy kitart elhatározása mellett, és megakadályozza a további deportálásokat. Miután a deportálások leállításáról július elején hozott eredeti döntés nyomán a feszültség enyhült, a zsidó vezetők növekvő figyelmet fordítottak az általuk vezetettek életkörülményeinek javítására. Alivei a közösség anyagi és pénzügyi erőforrásai majdnem teljesen kimerültek, megpróbálták felhasználni a politikai, kormányzati és egyházi vezetők közbenjárását ahhoz, hogy a zsidók nagyobb mozgásszabadságot kapjanak, és engedélyezzék a fizikailag és szellemileg munkaképes zsidók hasznos foglalkoztatását. Ilyen értelmű kérést tartalmazott a kormányhoz intézett július 24-i memorandumuk.
A szövetségesek katonai sikerei és Budapest rendszeres
bombázása kedvező légkört teremtett a zsidók érdekében közbenjáró politikai és
egy
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham878.pdf
Az egész kötetet lásd: