A DEPORTÁLÁSOK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁLASI-PUCCSIG 875

A Lakatos-kormány

Amikor Horthy 1944 márciusában a Sztójay-kormány létrehozásába beleegyezett, feltehetőleg azt hitte, hogy tagjai, ha ideológiailag ultrareakciósok és tengelybarátók is, olyan politikai lépéseket tesznek majd, melyek az ő felfogása szerint Magyarország nemzeti érdekeit szolgálják. A nyíltan nácibarát elemek ellenőrzése és irányítása alatt azonban a kormány igen hamar a németek engedelmes eszközévé vált, akik következésképp de facto a hatalom birtokosává váltak a megszállás első hónapjaiban. Ez nagymértékben Horthy mulasztásából is adódott, abból, hogy nem élt hatalmával, és nem érvényesítette vezetői szerepét; úgy döntött, hogy „távol tartja magát bizonyos kétes ügyektől". Júniusra világosan láthatóvá váltak tartózkodásának és a kormány szolgai politikájának tragikus következményei. Hogy Horthyban tudatosodott országának szomorú helyzete, azt kétségkívül elősegítették a szövetségesek látványos sikerei mind a nyugati, mind a keleti fronton.

Június közepe táján Horthy, aki arra a meggyőződésre jutott, hogy a tengely gyakorlatilag már elvesztette a háborút, minden korábbinál komolyabban kezdett azzal a gondolattal foglalkozni, hogy kicseréli a kormányt, és így biztosít új irányt az ország politikája számára. Elhatározásában megerősítette az a hosszú memorandum, melyet bizalmas tanácsadójától, Bethlen István gróftól kapott a hónap folyamán. Bethlen áttekintette, milyen káros politikát követett a Sztójay-kormány, gyakran Imrédy, Jaross, Reményi-Schneller, Kunder vagy Endre kezdeményezésére. Javasolta, hogy a kormányt váltsa le, és „lelkiismeretes és szüárd jellemű férfiakat" nevezzen ki, vagyis

- „becsületes és energikus embereket" helyezzen vezető pozíciókba, „pártpolitikától függetlenül";

- „becsületes módon" lépjenek ki a háborúból;

- vessenek véget „a zsidók embertelen, ostoba, kegyeden üldözésének".

A memorandum foglalkozott a hatalomátadást nehezítő körülményekkel és a leküzdésükhöz szükséges intézkedésekkel is. Bethlen odáig ment, hogy konkrét javasiátokat tett a kormány különféle posztjaira kinevezendő személyekre is.161

Horthy először július elején akarta leváltani a Sztójay-kormányt, Baky puccskísérlete után; július 17-én ismét fontolóra vette a kérdést. Hider szigorú figyelmeztetései és az ország esedeges totális megszállásától való félelme azonban visszatartotta attól, hogy elképzeléseit valóra váltsa. Bethlen realisztikus tanácsainak hatására Horthy úgy döntött, hogy óva

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham875.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/