868 A DEPORTÁLÁSOK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁIASI-PUCOSIG

- a magyar kormány elszállítja a visszamaradó zsidókat Budapestről különféle vidéki táborokba, de nem adja át a németeknek, hogy kivigyék őket az országból;

- az Eichmann-féle Sonderkommandót vissza kell rendelni Magyarországról;

- a német fogságban lévő összes politikai és közigazgatási vezetőt ki kell adni a magyar törvényes hatóságoknak;

- a Pest megyei börtönt magyar ellenőrzés alá kell helyezni;

- a németeknek vissza kell adniuk minden zsidó vagyont és áruraktárt, melyet a megszállás óta foglaltak le.

A jegyzéket Csopey Dénes, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője diplomáciailag elfogadhatóbb formába öntötte, de csak augusztus végén adták át Veesenmayernak.¹⁴⁰

Mindezt még egyszer megtárgyalta a minisztertanács augusztus 10-i ülése. Ugyanezen a napon küldték meg a külügyminisztérium állásfoglalását Bárczy István minisztertanácsi államtitkárnak. A Csopey aláírásával ellátott memorandum megoldást keresett a németek ajánlatára; miszerint beleegyeznek korlátozott számú zsidó kivándorlásába, ha Magyarország újrakezdi a deportálásokat.¹⁴¹

A Sztójay-kormány örökébe lépő új kormány a jelek szerint hitelt adott Ferenczy színeváltozásának. Augusztus 29-én Bonczos Miklós belügyminiszter hivatalosan megbízta a zsidóügyek intézésével.¹⁴² A zsidó vezetők egy részének Ferenczy kétszínűségével kapcsolatos gyanúja teljes mértékben megerősítést nyert a nyilaspuccs után. Amint Szálasi került hatalomra, Ferenczy ismét nyíltan aktív szerepet vállalt a zsidóellenes kampányban. A Zsidó Tanács vezető tagjainak, akik túl sokat tudtak Fe-renczynek a kormányzó előtt tett leleplezéseiről, menteniük kellett az életüket, mert a csendőrtiszt nem szerette volna, ha megzsarolják vagy potenciálisan „veszélyes" tanúk maradnak. A bizonyítékok túlnyomó része arra vall, hogy Ferenczy sosem szándékozott igazán átpártolni. Fő célja a kormányzóval való kapcsolatteremtéssel az volt, hogy információkat szerezzen a kormányzó gyökeres irányváltásra vonatkozó terveiről, és átadja azokat a németeknek, akiknek mindig is megbízható spiclijük volt.

A deportálások felújításának veszélye

A kistarcsai táborban fogva tartott zsidók Eichmann kezdeményezésére, Horthy utasításainak semmibevételével történt deportálása felbátorította a zsidótlanító szakértőket, hogy újrakezdjék előkészületeiket a budapesti zsidók deportálására. Az akciót augusztus 5-re ütemezték át,¹⁴³ A kistarcsai incidens a Békásmegyeren zajló előkészítő munkával együtt

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham868.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/