A DEPORTÁLÁSOK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁLASI-PUCCSIG 859
dések hatálya alól, eredetileg az 1930-as évek végén vezették be, mikor az első fontosabb zsidóellenes törvényeket fogadták el azzal a céllal, hogy drasztikusan csökkentsék a zsidók befolyását és arányát a szabad szellemi pályákon, az üzleti életben és az iparban. Ezek a törvények mentesítették például a hadirokkantakat és azokat, akik 1919. augusztus 1. előtt megkeresztelkedtek.
A német megszállás és a nagyszámú, egyre szigorúbb zsidóellenes intézkedések szinte azonnali bevezetése a mentesített zsidókat privilegizáltakká tette. A mentesített zsidóknak, köztük a háborús kitüntetéssel rendelkezők bizonyos kategóriáinak, nem kellett viselniük a sárga csillagot, és mentesültek a hivatalos üldözéstől és zaklatástól. E kivételezett zsidók közül sokan arra használták pozíciójukat, hogy nehézségekkel küzdő hit-sorsosaikon segítsenek. Közéjük tartozott például Komoly Ottó, a Magyar Cionista Szövetség vezetője. A magyar törvények értelmében men-tesítetteken kívül akadt néhány olyan zsidó, aki az SS-től kapott kedvezmények folytán de facto mentességet élvezett, mert tárgyalt az SS-szel. Közülük a legprominensebb Kasztner Rezső volt. Emellett néhány zsidó vezető is élvezett bizonyos kedvezményeket, ha hivatalos vagy teljes mentesítéssel nem is rendelkezett. A legvonzóbb e kedvezmények közül az SS által a megszállás korai szakaszában kiadott mentességi igazolvány volt, mely tulajdonosának nagyobb mozgásszabadságot biztosított. (A kedvezmények nyújtása a zsidó vezetőknek, különösen a Zsidó Tanácshoz tartozóknak, a nácik egyik taktikai húzása volt, mely a zsidóellenes programok hatékonyabb végrehajtását szolgálta.)
A Sztójay-kormány által kibocsátott fontosabb.-zsidóellenes rendelkezések többsége tartalmazott bizonyos előírásokat korlátozott számú zsidónak vagy a zsidók bizonyos kategóriáinak mentesítésére.103 A leggyakrabban mentesített kategória a magas kitüntetésekkel rendelkező háborús hősöké volt. A mentesítő előírások többsége következetes volt, de adódtak köztük kisebb ellentmondások, és ez arra késztette Antal István igazságügy-minisztert, hogy a minisztertanács 1944. április 26-i ülésén egy általános rendelet elfogadását javasolja kifejezetten a mentesítésekről.104 Május 10-én el is fogadtak egy üyen rendeletet, mely a mentesí-tendők következő öt fő kategóriáját határozta meg:
- első világháborús hősök, akik vagy arany érdemrendet, vagy két első osztályú ezüst vitézségi érdemrendet, vagy velük egyenértékű érdemrendeket szereztek;
- 75%-os hadirokkantak, akik vagy az első
világháborúban, vagy az 1939-es II. sz. törvény elfogadása óta lezajlott harci
cselek
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham859.pdf
Az egész kötetet lásd: