858 A DEPORTÁLÁSOK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁI ASl-PUCCSIG
vallották a kereszténység elfogadását, hogy elkerüljek az üldöztetést. Magatartásuk ugyanakkor zavarta a zsidó közösség vezetőit és a közösség hithű részét is. A zsidó vezetők figyelmeztették őket, hogy maradjanak hűek a zsidó valláshoz, és vegyék elejét a zavarnak, széthúzásnak, melyet kitérésükkel okozhatnak a közösségben.100 A vallásosak gyávaságukért és opportunizmusukért ítélték el őket.
Ironikus módon a vallásos zsidók ugyanolyan harsányan ellenezték a kitérést, mint az antiszemiták, ha más okokból is. Míg az előbbiek szerették volna megőrizni a zsidó közösség egységét, az antiszemiták azért ágáltak a kitérések ellen, hogy biztosítsák a végleges megoldás programjának teljes sikerét. Hevesen elleneztek minden segítséget vagy minden eszközt, melyet az egyházak kínáltak a zsidók megmentésére. Bizonygatták, hogy a zsidók a kitérés után is zsidók maradnak, és ezért alkalmazni kell velük szemben is a drákói zsidóellenes intézkedéseket. A kitérés elleni kampány baljós hangjait hallva, sok egyszerű keresztény is elítélte a zsidókat, amiéit „színlelt" áttéréssel próbálják megkerülni a zsidóellenes törvényeket.101
Július 9., a deportálási veszély enyhülése után, az egyházak merevebb álláspontra helyezkedtek. A különféle egyházak vezetősége figyelmeztette az irányításuk alá tartozó egyházközségeket, hogy ragaszkodjanak az áttérésre vonatkozó hagyományos szabályokhoz és előírásokhoz, ideértve a folyamodók magatartásának és őszinteségének elbírálását, valamint hitismereti tanulmányaik befejezését. A legtöbb esetben az egyházak egy kb. hat hónapos hittani és hitgyakorlati előkészítő programot kívántak meg.l02
Az egyházak álláspontja és a zsidókra nehezedő nyomásnak a Lakatos-éra idején bekövetkezett enyhülése eredményeként a kitérések száma lényegesen csökkent. Az október 15-i Szálasi-puccs után a garázdálkodó nyilasok nem tettek különbséget vallásos, megkeresztelkedett, mentesített Vagy védett zsidók között. A kereszténység fölvétele ekkor új, nem hivatalos formát öltött. Sok zsidónak sikerült hamisított keresztény (nem kitérési) bizonyítványokat vagy igazolványokat beszereznie, melyek segítségével túlélték a megpróbáltatásokat. Ez a végleges megoldással szembeni ellenállás egyik megnyilvánulási formája volt.
Szemben a nyüas bandákkal, amelyekben felfegyverzett sihederek randalíroztak, a hivatalos vezetőség jó része továbbra is különbséget tett a zsidók különféle kategóriái között. A „védett" kategóriákba azok tartoztak túlnyomórészt, akikre már a Horthy-rezsim különleges mentesítési szisztémája is vonatkozott.
A mentesítési rendszer. A rendszert, amely szerint
a zsidónak minősülők bizonyos kategóriáit mentesítették az általános
zsidóellenes intézke
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham858.pdf
Az egész kötetet lásd: