A DEPORTÁLÁSOK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁLASI-PUCCSIG 853
rosszindulatú kampánynak voltak kitéve, mely megalázásukat és lealacso-nyitásukat célozta. Az április végén indított „kulturális tisztogatási" kampány nyomán, melynek tetőpontján a könyvtárakból kivonták az összes magyar és nem magyar zsidó szerző által írt könyvet,86 számos város közterein tömegévél semmisítették meg a zsidók írta könyveket, színpadiasan megrendezett politikai gyűlések keretében. A szónokok egyre-másra hangsúlyozták: a könyvek bezúzása azt jelenti, hogy a hagyományos magyar nemzeti kultúrát megtisztítják a zsidók gyökértelen kozmopolitizmu-sa és dekadenciája által fémjelzett elnyomástól és felforgatástól.
A zsidó diákok amúgy is szánalmas sorsa teljességgel elviselhetedenné vált. A zsidó egyetemi hallgatókat, akiket addig is szigorú megkülönböztetések sújtottak, most kizárták a felsőoktatási intézményekből. Az állami és a különféle nem zsidó felekezeti iskolák szigorúan korlátozták a zsidó gyermekek felvételét. A német megszállás után a zsidó tanulókat több rendelettel fokozatosan eltávolították az iskolákból.87 A zsidó gyermekek oktatásának feladata így kizárólag a zsidó közösségekre hárult. 1944 nyarára az oktatás kérdése a Budapesten még életben lévő 18 év alatti fiatalokra korlátozódott, mivel a legtöbb egyetemista korú fiatal férfit behívták munkaszolgálatra.
1944 augusztusának második felében - és különösen miután az augusztus 15-16-i válság elmúlt - a zsidó világi és vallási vezetők jelentős figyelmet fordítottak a csillagos házakba zsúfolt gyermekek oktatási szükségleteire. Lakatos reformintézkedései ellenére a felsőoktatási intézmények, köztük a tekintélyes Pázmány Péter Tudományegyetem, továbbra is elzárkózott a zsidók felvétele elől.88 Az államilag fenntartott és a nem zsidó felekezetek által működtetett elemi és polgári iskolák hasonló elzárkózó gyakorlatot követtek, de hajlandók voltak fölvenni a kitért és a mentesítést nyert zsidók gyermekeit, mert az utóbbiak maguk is kitértnek számítottak vagy a mentesítési rendelet hatálya alá estek.89
A rabbinátus (mely gyakran erősen bírálta a Zsidó Tanács
politikáját, és különösen zokon vette, hogy a Tanács nem konzultált vele) és a
Tanács oktatási és kulturális osztálya szükségintézkedéseket hozott az életben
maradt gyermekek oktatására.90 A beiratkozásra vonatkozó döntéseiket
és azon intézmények felsorolását, ahol oktatásban részesülhettek, rendszeresen
közölte a Magyarországi Zsidók Lapja c. sajtóorgánum, melyet a hatóságok
cenzúráztak ugyan, mégis a kulturális osztály egyetlen kommunikációs eszköze
volt. Az elemi fokú oktatáson kívül a rabbinátus vallásoktatási tanfolyamokat
is szervezett. Az érdeklődő gyerekeknek továbbképző vagy rendes tanfolyamokat
is indítottak középiskolás fokon. A vezetőknek az oktatás és a tanulás iránti
elkötelezettségét jelezte az a döntés, hogy újra megnyitottak néhány
szakiskolát az érdeklődő diákok szak
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham853.pdf
Az egész kötetet lásd: