A DEPORTÁLÁSOK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁLASI-PUCCSIG 839
szórva mind a 14 kerületben. Azt is szem előtt tartották, hogy a kormányzó és a kormány több tagja egyre nyíltabban ellenzi a deportálások folytatását.
A terv szerint több ezer tapasztalt csendőrt kellett összevonni Budapesten és környékén gyanú keltése nélkül, azzal az ürüggyel, hogy reszt vesznek a galántai csendőregység tiszteletére rendezett zászlóátadási ünnepségen. Az ünnepséget június 2-ára tűzték ki a Hősök terére; Horthyné lett volna a díszvendég. Az ünnepséget követő három napra a csendőrök „kimenőt" kaptak volna, melyet Budapesten töltve tanulmányozhatták volna a sárga csillagos házak nagyságát és fekvését, terveket dolgozva ki a zsidók szökésének megakadályozására. A deportálásokra való felkészülést néhány napon belül be kívánták fejezni, és úgy számítottak, hogy az első szerelvények július 10-én már útnak indulnak. A deportálási és bevago-nírozási műveletek részleteit Péterffy Jenő ezredes dolgozta ki Paksy-Kiss Tibor ezredes segítségével, valószínűleg Nagyváradon és más észak-erdélyi városokban szerzett tapasztalataik alapján. A fővárosból való deportálások általános irányítását Paksy-Kiss gyakorolta volna, és Tölgyesy Győző lett volna a parancsnok az elővárosokban. Mindkét területen a galántai zászlóalj csendőreit vetették volna be; a nagyváradi zászlóaljból egy különleges egység segédkezett volna magában a fővárosban. A végrehajtási utasítások részleteit június 28-án közölték Ferenczyvel.43
Június utolsó napjaiban és július elsején csakugyan több ezer kakastollas, szuronypuskás csendőr jelent meg Budapest utcáin. Az egyik „hivatalos" magyarázat szerint a csendőröket azért hozták be, hogy felügyeljék a zsidók átköltöztetését a sárga csillagos házakba.
A csendőrök váratlan megjelenése, mely megerősítette a
fenyegető puccskísérletről szóló hírszerzői jelentéseket, határozott
ellenintézkedésekre sarkallta a kormányzót. Első lépésként lemondta a július
2-ára kitűzött ünnepségeket a légitámadások veszélyére hivatkozva. Három nappal
később, a tervezett puccsról tudomást szerezve, magához hívatta Faraghót és a
két csendőrzászlóalj vezető tisztjeit, és utasította őket, hogy térjenek vissza
állomáshelyükre. Ugyanaznap éjjel44 Tölgyessyt és Paksy-Kisst, akik
a Pannónia Szállodában laktak, nem messze a Zsidó Tanács székházától, a
Palotába vitték, ahol Lázár Károly vezérőrnagy, a testőrség parancsnoka külön
tájékoztatta őket arról, hogy a kormányzó utasítására átvette Budapest
legfelsőbb katonai parancsnokságát. Lázár ugyanakkor Bakay Szilárd tábornokkal
- a kormányzó bizalmát élvező másik főtiszttel -, valamint Lakatos Géza
tábornokkal - akit később miniszterelnökké neveztek ki - együttműködve
Budapestre vezényelt egy páncélozott ezredet Esztergomból és egy gyalogsági
ezredet Szegedről, hogy kéznél legyenek a csendőrséggel szembeni fellépéshez.45
Másnap
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham839.pdf
Az egész kötetet lásd: