A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG A PUSZTULÁS ELŐ'IT 83
dan tartották pozícióikat Északkeleten és Keleten. A két irányzathoz tartozó hitközségek összlétszáma nem volt állandó, a zsidó népesség mobilitásától függött, de a neológ-ortodox zsidók aránya álig változott.
A 3.2. táblázat elénk tárja, hogy 1930-ban a hitközségek 61, 5 %-a volt ortodox, 30,7% neológ és 7,8% ún. status qüo. 1935-re ez utóbbiak hányada 3,8%-ra esett vissza, de az ortodoxok és neológok arányszáma nem változott. Viszont a tényleges lélekszám szempontjából az arány megfordult. 1930-ban 292 155-en voltak a neológok (65,5%), 130 039-en az ortodoxok (29,2%) és a status quo irányzathoz 22 373-an tartoztak (5,3%). A neológoknak kb. 65%-a a budapesti négy legnagyobb hitközség között oszlott meg. Ha leszámítjuk a fővárosi zsidókat, a zsidóság 49%-a ortodox volt, 46%-a neológ és 5% status quo. Megint csak figyelmen kívül hagyva Budapestet, egy-egy neológ hitközséghez átlagosan 470 tag tartozott, az ortodoxokhoz 270 és a status quo típusúakhoz 415. A legnagyobb, leggazdagabb és a legbefolyásosabb valamennyi közül a neológ Pesti Izraelita Hitközség, amely 1800-ban alakult.22
Elméletileg minden egyes hitközség valamely központi szervezethez kapcsolódott és annak irányítása alatt működött. A neológ hitközségek központi szerve a MIOI, azaz a Magyar Izraeliták Országos Irodája volt, mely szorosan együttműködött a Magyar Izraeliták Országos Tanácsával. Mindkettőt a Pesti Izraelita Hitközség elnöke, Stern Samu vezette. Stern sikeres üzletember volt, a magyar királyi udvari tanácsosi cím birtokosa, és egészen kitűnő kapcsolatok fűzték a magyar társadalom arisztokrata-konzervatív köreihez. Az ország német megszállásakor a Zsidó Tanács elnöke lett (lásd a 14. fejezetet).
A MlOI-ban Stern segítségére volt a két alelnök, dr. Pap Róbert Szegedről és a budapesti Alapi Béla. Az ügyvezető titkári feladatkört dr. Bakonyi László látta el. A MIOI ügyeit egy szűkebb bizottság irányította, melynek Alapi alelnök állt az élén, és beletartoztak a nyolc állandó és két ideiglenes községkerület vezetői, továbbá 19 választott tag és három (Bakonyi, Csergő Hugó, Polgár György) központi tisztviselő.23
Az ortodox hitközségeket a MAOIH, azaz a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitfelekezet Központi Irodája fogta össze, élen Kahan-Frankl Samuval. Jogtanácsosa dr. Reiner Imre volt. Százfős képviselőtestület irányította, benne 40 rabbi és 60 világi személy. Végrehajtó bizottságában 10-15 világi személy és 5 rabbi foglalt helyet. A MAOIH-ban a vidéki hitközségek voltak a hangadók, s ezt a helyzetet pontosan tükrözte az a tény, hogy a vezető testületekben egyetlen budapesti rabbi sem kapott helyet.
A status quo hitközségeket a Magyarországi Statusquo Ante
Izraelita
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham83.pdf
Az egész kötetet lásd: