824 A DEPORTÁLÁSOK LEÁLLÍTÁSÁTÓL A SZÁI ASl-PUCCSIG
dókérdés kezeléséért való felelősséget, és „behízelegje magát az angolok és az amerikaiak kegyeibe arra az esetre, ha a háború rosszul végződik"8.
Sztójay a minisztertanács június 10-i ülésén, melyet azért hívtak össze, hogy meghallgassa a Hitlernél tett látogatásról szóló beszámolóját, foglalkozott a Horthy által fölvetett kérdésekkel. A miniszterelnök, aki nyilvánvalóan éppúgy tisztában volt a zsidók ellen elkövetett atrocitásokkal mint Horthy, figyelmeztetett ezek lehetséges káros hatásaira. Hang-súlyozta, hogy ezek csak elősegítik egy zsidóbarát irányzat kialakulását. Horthyhoz hasonlóan Sztójay sem ment ei odáig, hogy a deportálások felfüggesztését irányozza elő, csupán azt javasolta, hogy emberségesebben hajtsák végre azokat.9
A kormányra a zsidókérdésben továbbra is erős nyomás nehezedett, különösen a semleges országok és a keresztény egyházak képviselői részéről. A minisztertanács június 21-i ülésén ismét foglalkozott az üggyel. Jungerth-Arnóthy tényekkel és adatokkal felfegyverkezve adott áttekintést a zsidók üldözésével és deportálásával kapcsolatos külföldi reagálásokról. Nemcsak a külföldön szolgálatot teljesítő magyar követek táviratai álltak rendelkezésére, hanem a Magyarországra vonatkozó külföldi rádióadások szövegei is, valamint a semleges országok budapesti képviselői által átnyújtott memorandumok. Közölte a minisztertanáccsal, hogy a birtokában lévő dokumentumok szerint a zsidókat zsúfolt tehervagonokban Lengyelországba szállítják, ahol állítólag elgázosítják és elhamvasztják őket. Hangsúlyozta, hogy Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában már 1942-ben megtörtént a zsidók deportálása és ezen országok zsidót-lanítása.10 Jaross ezzel szemben csak azt mondta, hogy a jelenlevő Baky és Endre rövidesen részletekbe menő tájékoztatást fog adni az eddig lefolyt és a jövőben folytatandó deportálások módjáról. Baky és Endre személyesen jelent meg a minisztertanács előtt, és felolvasta jelentését.
Baky és Endre „magyarázatai". Baky biztosította a testületet, hogy a deportálások minden szakaszát rendezett módon bonyolítják le, az Eich-mann-féle Sonderkommandóval kidolgozott előzetes tervek szerint.
Meglehet, hogy a nyomozócsoportok részéről történtek egyéni
akciók, de különben a legkisebb zavar nélkül lettek lebonyolítva a
deportálások. Munkácson, Nyíregyházán, Beregszászon és Kecskeméten voltak
kilengések. A gyűjtőtáborokon belül a németek parancsoltak, és a berakodást is
ők intézték. Kívül pedig a csendőrség és a rendőrség tartotta fenn a rendet. A
határig a csendőrség és a MÁV személyzete kísérte a deportáltakat. A vonatokon
is a németek voltak a parancsnokok. A csendőrség csak a kíséretet látta el. A
németek állapították meg a berakást, szállítást. Vonatonként 2500 zsidót
szállítottak ki. Egy teherkocsiban 50-60 zsidó lett elhelyezve. Mindenütt
voltakzsidó orvosok. Vagonönként l-l zsidó kocsiparancsnok. A deportálások
folyamán a kiszállítás alatt csak 18-an haltak meg. Ezek is öregek és betegek
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham824.pdf
Az egész kötetet lásd: