Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

818 A BUDAPESTI ZSIDÓK SORSA

gyott bútorokat, ágyneműt és értéktárgyakat. Néhány ilyen túlkapás még a zsidók leltárba vett vagyonáért névleg felelős pénzügyminisztériumi szervek haragját is kiváltotta. Az egyik ilyen szervnek Doroghi Farkashoz benyújtott panasza szerint sok állítólagos bombakárosult „egyszerű munkás", aki korábban igen szerény szoba-konyhás lakásban lakott, teljesen bebútorozott, 3 szobás összkomfortos lakást kapott, perzsaszőnyegekkel és kristály csillárokkal.21

A több száz épületen kívül, melyet eredetileg csillagos háznak jelöltek ki, de később nem zsidó háznak minősítettek át, a hatóságok időnként újabb épületek zsidótlanítását is elrendelték befolyásos magyarok kérésére vagy németek utasítására. így például szeptember 15-én - a mérsékeltebb Lakatos-éra alatt - a belügyminisztérium felkérte a polgármestert, hogy 14 konkrétan megjelölt csillagos házat ürítsen ki a főváros különbö- ^ ző kerületeiben, és bocsássa azokat a német katonai parancsnokság rendelkezésére.22

Alig fejeződött be a zsidók átköltöztetése, máris szállongani kezdtek a hírek arról, hogy rövidesen deportálják a budapesti közösséget, mivel addigra nyílt titok volt, hogy a gettósítás és a koncentrálás után a deportálás következik. A szállingózó híreknek volt is bizonyos alapjuk, mert a német és magyar zsidótlanítási szakértők csakugyan július 10-re tervezték a deportálások megkezdését. Sötét tervüket csak Horthy kormányzó július 7-i utasítása hiúsította meg, mellyel véget vetett a deportálásoknak. A kormányzó döntését számos meggondolás motiválta, ideértve a szövetségesek sikeres normandiai partraszállását és a növekvő bel- és külföldi tiltakozást a zsidóellenes intézkedésekkel szemben.

Jegyzetek

1. Munkácsi, Hogyan történt?, 129-130. o.

2. Az e cím alatti kisegítÅ‘ toloncház az Országos RabbiképzÅ‘ Intézet épületeibÅ‘l állt, melyeket a Gestapo e célból lefoglalt. A további részleteket lásd a 15. fejezetben.

3. Szentmiklóssy értékes szolgálatai elismeréseképpen a hálás Tanács július 1 -jén köszönÅ‘levelet küldött neki, melyben kinyilvánították, hogy az összes engedményt, melyet a lakások áprilisi kisajátítása során kicsikartak, az Å‘ megértésének, jóindulatának és fáradhatatlan erÅ‘feszítésének köszönhették. Munkácsi, Hogyan történt?, 133-134.0.

4. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 166. o. Budapest zsidó lakossága 1944-ben csaknem 250 000 volt. Az 1930-as népszámlálás szerint az 1 006 184 budapesti lakos közül 204 371 (20,3%) volt zsidó. Stefan Barta: Die Judertfrage in Ungarn. Stádium, Bp., é. n., XIV. táblázat.

5. Az egyik legprominensebb nem zsidó kérvényezÅ‘ Rajniss Ferenc hírhedt antiszemita publicista és politikus volt, akit felháborított, hogy Kossuth Lajos tér 18. sz. alatti lakóépületét „zsidó háznak" nyilvánították.

6. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 167. o.

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham818.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/