Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

816 A BUDAPESTI ZSIDÓK SORSA

7. Zsidók a parkokban és sétatereken nem tartózkodhatnak.

8. A fÅ‘kapitány hatósági területén sem keresztény házakban, sem zsidó házak keresztények által lakott részeiben zsidót rejtegetni vagy bármilyen rövid idÅ‘re befogadni, internálás terhe alatt, szigorúan tilos.

Amennyiben a cselekmény súlyosabb rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és 100 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető az, aki a 1-8. szakaszokban foglalt rendelkezéseket megszegi. A büntetőjogi felelősségre vonáson felül rendőrhatósági őrizet alá helyezésnek (internálásnak) is van helye.14

Pár nappal később a zsidók mozgásszabadságának korlátozását enyhítették, amikor engedélyt kaptak, hogy de. 1 lés du. 5 óra között elhagyhatják csillagos házaikat. A budapesti zsidók balsejtelmei azonban napról napra erősödtek, nem csak az egyre gyakoribb rendőrségi razziák miatt, hanem azért is, mert attól tartottak, hogy a koncentrálás csak majdani deportálásuk előjátéka. Hogy védekezzenek a meglepetésszerű támadásokkal vagy razziákkal szemben, a csillagos házak férfi lakosai felváltva őrizték a főbejáratokat, és figyelmeztették zsidó társaikat a fenyegető veszedelmekre. A budapesti zsidók, akiket mind ez ideig csak közvetve érintettek a vidéken élő felebarátaikkal szemben foganatosított drákói zsidóellenes intézkedések, most saját bőrükön is érezni kezdték a náci program kegyetlenségét. Sokan annyira féltek, hogy felöltözve aludtak, és minden eshetőségre készen, bepakolva tartották bőröndjeiket vagy hátizsákjukat.

Röviddel az átköltöztetések befejeződése után15 a Zsidó Tanács felhívást bocsátott ki a csillagos házakban lakó zsidókhoz. Kérte őket, legyenek tapintatosak egymás iránt, és baráti módon oldják meg a túlzsúfoltságból adódó összes problémát. Tízpontos programban rögzítette a közös háztartások vezetésének, az árvák, a betegek és a nélkülözők megsegítésének szabályait. Megszabta a problémákkal és panaszokkal foglalkozó képviselők lakásonként, emeletenként és házanként történő megválasztásának módját is. Ezenkívül minden csillagos háznak meg kellett bíznia valakit, aki összekötőként szolgált a Zsidó Tanácshoz, melynek keretén belül a lakáshivatal békéltető bizottsága volt a végső döntőbíró minden vitás ügyben.16 A központi zsidó szervezetek kezelték továbbá az összes zsidóra vonatkozó, folyamatosan karbantartott címtárat, és szervezték a jóléti szolgáltatásokat. Az utóbbi cél elősegítése érdekében minden csillagos házban összekötőt kellett kijelölni, aki a Zsidó Tanács szociális osztályával tartotta a kapcsolatot.17

A kitért zsidók különválasztása

A keresztény egyházak és a Magyarországi Keresztény Zsidók Szövetsége vezetőinek közbenjárására tervet dolgoztak ki a megkeresztelkedett

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham816.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/