814 A BUDAPESTI ZSIDÓK SORSA
épület gondnoka és a tulajdonosok (vagy képviselÅ‘ik) közös engedélye nélkül. A lakás lepecsételése elÅ‘tt e három fél képviselÅ‘i leltárba vettek minden berendezést és egyéb holmit, mely a kiürÃtett szobákban hátramaradt, és feljegyezték a közművek fogyasztásmérÅ‘inek állását. A leltárkészÃtésért és az elraktározott holmik megÅ‘rzéséért a pénzügyminisztérium felelt. A formaságok lebonyolÃtása után a zsidóknak át kellett adniuk lakásuk összes kulcsát. A zsidó bérlÅ‘k távozása után minden épület házfelügyelÅ‘jének listát kellett készÃtenie és kifüggesztenie az üres lakásokról, feltüntetve azok helyét, a szobák számát és az újonnan felszabadult lakások bérét. A zsidók átköltöztetésének feladata a hatóságok felügyelete alatt a Zsidó Tanácsra hárult.10 A zsidókat, akik maguk meg tudták oldani a lakáscserét, sürgették, hogy ezt tegyék meg, és 24 órán belül jelentsék új cÃmüket a Tanácsnak.
A Zsidó Tanácson belül az átköltöztetésért való általános felelÅ‘sség Müller RezsÅ‘re, a Tanács lakáshivatalának vezetÅ‘jére hárult,11 Hála Szentmiklóssy együttműködésének, Müller hivatala kész végrehajtási tervekkel rendelkezett, mire a rendeletek megjelentek, és már beszerezte az összes statisztikai adatot arra vonatkozólag, hány üres lakás és hány zsidó van a csillagos házakban. Müllernek, aki rendkÃvül tehetséges és energikus ember volt, sikérült mozgósÃtania a közösség által igénybe vehetÅ‘ költöztetÅ‘- és szállÃtókapacitást is. Több tÃzezer ember néhány napon belül történÅ‘ átköltöztetése Ãgy is emberfeletti feladat volt, számtalan, elÅ‘re nem látható nehézséggel. A Tanács és közösség elÅ‘tt álló munka nagyságát érzékelteti a következÅ‘ részlet a Tanács egyik jelentésébÅ‘l:
Kereken 2600 házat minÅ‘sÃtett csak zsidó háznak a rendelet. Minthogy csaknem 10 000 házban laknak zsidók, tehát több mint 7000 házból kellett 2600 kijelölt házba átköltözködni. Ez kb. 28 OOO lakásnak a kiürÃtését jelentette, és csaknem 200 000 lelket érintett az átköltözködési rendelet. A fenti számok képet adhatnak arról, hogy milyen hatalmas megmozdulást jelentett az áiköl-tözködés. A lakáshivatal úgy látott az óriási feladat megoldásához, hogy elÅ‘ször szabad megállapodást engedett arra, hogy ismerÅ‘sök, rokonok és barátok összeköltözhessenek. Dy módon is tÃzezrével maradtak olyanok, akiknek nem jutott elhelyezkedés. MegnehezÃtette a költözködés lebonyolÃtását az a köztudomású tény, hogy hiány van a szállÃtási eszközökben, és a szállÃtómunkások részint katonai, részint munkaszolgálatra vonultak be, és távol vannak. A lakáshivatal a fÅ‘várost 216 körzetre osztotta fel, minden körzetben egy-egy körzeti irodát állÃtva fel, és a körzetek 23 fÅ‘körzethez tartoztak.
A zsidó közösség előtt tornyosuló nehézségeket a Központi
Zsidó Tanács a belügyminiszternek cÃmzett, hosszú memorandumban részletezte
június 18-án. A beadvány összefoglalta a polgármesteri rendeletben elÅ‘Ãrt
átköltöztetések okozta problémákat, kiemelve a szoros határidőt, a kijelölt
lakások alacsony számát és gyatra állagát, valamint az ingóságok
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" cÃmmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T.
Iván Ãrta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosÃtania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosÃtania!
Â
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham814.pdf
Az egész kötetet lásd: