Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

A BUDAPESTI ZSIDÓK SORSA 811

ilyen internálást és lakáskiürítést a Zsidó Tanács kényszerű közreiíiikö-désével végre is hajtottak (lásd a 17. fejezetet). Az internálótáborokat a Weiss Manfréd Művek, a Dunai Repülőgépgyár (a német Messerschmitt Művek leányvállalata), valamint a Tsuk Szőrmegyár leromlott állagú, kibombázott részlegeiben rendezték be a Csepel-szigeten és Horthyligeten, Budapesttől délre. A legtöbb internáltat azután szállították ezekbe a táborokba, hogy bizonyos időt a Rökk Szilárd utca 26.-ban berendezett kisegítő toloncházban töltöttek.2

Ezek az intézkedések és az április 16-án megkezdődött kárpátaljai gettósítási kampány új, gyorsan terjedő híreknek adtak tápot arról, hogy immár a budapesti zsidók összegyűjtése is küszöbön áll. Ezek a hírek ezer és ezer keresztény mohóságát is szították, akik alig várták, hogy megszerezzék a zsidók lakásait - ingóságaikkal együtt.

A zsidók által lakott lakások és épületek bejelentésére és összeírására vonatkozó rendeletet május 3-án adták ki. Endre Lászlónak a zsidók kijelölt épületekben való koncentrálására vonatkozó terveit Szentmiklóssy József tanácsnok, a főváros szociális politikai ügyosztályának vezetője nem hivatalosan közölte a Zsidó Tanáccsal. Szentmiklóssy, aki rendkívül tisztességes ember volt és sokat segített az áprilisi áttelepítéseknél, elárulta Endre terveit Kurzweil Istvánnak - aki a Zsidó Tanács lakásügyi osztályának vezető munkatársa volt -, egy május 17-én tartott hosszú, nem hivatalos tanácskozáson. Szentmiklóssy elmondta, hogy rá hárul a terv végrehajtásának általános irányítása, de a tervet személy szerint felháborítónak tartja, és elítéli mint embertelent és törvénytelent. Nem sokkal később néhány megbízható munkatársának kíséretében titkos megbeszélést tartott a Zsidó Tanács vezetőivel, akik - meggyőződve őszinteségéről és emberségéről - azt tanácsolták neki, hogy maradjon hivatalában, különben a terv végrehajtását kevésbé megértő személyre bízhatják. Szentmiklóssy megígérte, hogy kezdetben a terv elvetéséért fog síkraszállni, majd, ha kudarcot vall, az elhalasztásáért, és végül tessék-lássék megvalósításáért. A folötteseivel és a törvénytervezet megalkotóival folytatott megbeszélései során csakugyan számos ellenvetést tett, és körvonalazta, milyen problémákkal és nehézségekkel jár a terv a keresztény lakosságra nézve. De minden közbenjárása eredménytelen maradt. Folyamatosan tájékoztatta a Zsidó Tanácsot a hivatalában és a belügyminisztériumban Isialakult fejleményekről, lehetővé téve, hogy a zsidók felkészüljenek a váratlan eshetőségekre, és elővigyázatossági intézkedéseket hozzanak.3

A zsidók által lakott lakások és épületek bejelentésével és összeírásával Szentmiklóssy hivatala májusban vagy június elején végzett az Országos Statisztikai Hivataltól kapott adatok alapján. A leltár eredményeit az antiszemita sajtó a szokásos vitriolos kommentárral közölte. A propaganda

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham811.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/