oc
A budapesti zsidók koncentrálása: csillagos házak létesÃtése
A BUDAPESTI ZSIDÓK számára létesÃtendÅ‘ egy vagy több gettóra vonatkozó konkrét terveket röviddel a magyar fÅ‘város nagyarányú és módszeres bombázásának kezdete, 1944. április 2. után dolgozták ki. A tervek többsége azonban hevenyészett és egymásnak ellentmondó volt. Az egyik legkorábbi a varsóihoz hasonló nagy gettó létesÃtését irányozta elÅ‘. Ennek a tervnek a kidolgozói — az SS Sonderkommando és Hain Péter irodája - egy nagy, összefüggÅ‘ gettó létrehozásával számoltak, mely kiterjedt volna a Rákóczi út és a Podmaniczky utca közötti területre, ahol nagyszámú zsidó lakott. E terv fÅ‘bb vonalairól nyilván részleges megegyezés született nem sokkal a német megszállás után, mert a Zsidó Tanácsot április elején utasÃtották, rendelje el, hogy az ekkortájt kilakoltatott zsidók költözzenek át az emlÃtett körzetbe.1 Noha a Szálasi-rezsim az év vége felé csakugyan létrehozott egy, a tervben vázolthoz hasonló gettót, a javaslatot áprilisban még elutasÃtották. A körzetben viszonylag nagyszámú keresztény lakott, akiknek érzékenységét a német és magyar rendÅ‘ri hatóságok nem akarták megsérteni; ami a legfontosabb, a hatóságok tartottak attól, hogy ha a zsidókat elkülönÃtik, a szövetségesek kizárólag a keresztények lakta területekre összpontosÃtják bombázásaikat.
A német és a magyar zsidótlanÃtási szakértÅ‘k egyetértettek
számos más elgondolásban, amelyeket ésszerűnek és büntető jellegűnek tartottak,
jóllehet kisebb horderejűek voltak. Az egyik több száz zsidó lakás azonnali
kiürÃtését indÃtványozta a szövetséges bombázások keresztény áldozatainak javára.
A zsidókat az érintett lakásokból a Zsidó Tanácsnak kellett máshová
költöztetnie az illetékes fővárosi lakásügyi hatóságoknak és a
belügyminisztérium illetékeseinek egyetértésével (lásd a 15. fejezetet). Egy
másik terv nagyszámú túsz letartóztatását irányozta elő - menekülteket, más
„hontalan" zsidókat, újságÃrókat, ügyvédeket és más
sza-badfoglalkozásúakat hogy a légitámadásoktól különösen fenyegetett katonai
és ipari létesÃtmények közvetlen közelébe internálják Å‘ket. Sok
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" cÃmmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T.
Iván Ãrta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosÃtania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosÃtania!
Â
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham810.pdf
Az egész kötetet lásd: