" 794 A HALLGATÁS ÖSSZEESKÜVÉSE
leplező nyilatkozatnak a jelentőségére. Egy tanulságos, a háború után adott interjúban kijelentette: „Addigra már tudtuk, hogy a zsidókat Auschwitzba viszik. Tudtunk a gázkamrákról. Tudtuk, hogy azokat, akiket munkaképtelennek találnak, megérkezésük után azonnal meggyilkolják."112
Értékelési kísérlet
A történelmi bizonyítékok világosak: jóllehet a világ sok zsidó és keresztény vezetője, köztük természetesen a magyarok is, jól megalapozott ismeretekkel rendelkeztek az 1942 tavaszán kezdődött megsemmisítő programról, 1944 áprilisában pedig már megcáfolhatatlan bizonyítékokkal, a május 15-én kezdődött deportálásokat csak július 7-én állították le, amikor már csak a budapesti zsidók és néhány munkaszolgá-latos-alakulat zsidói maradtak az országban.
Általánosan elfogadott, hogy Horthy a rosszabbodó katonai helyzet miatt döntött úgy, hogy leállítja a deportálásokat, és a külföldi állami és egyházi vezetők közbenjárására, akiket egyebek között az auschwitzi jegyzőkönyvek motiváltak. Ezek a közbelépések feltételezhetően megerősítették Horthy saját reagálását a jegyzőkönyvekre, melyeket családtagjai tártak elé június második felében.
Ezek a premisszák egy sor nyugtalanító kérdéshez vezetnek. Miért nem juttatták el a vüág szóban forgó vezetőihez a jegyzőkönyveket közvetlenül április 26-a után, amikor elkészültek? Miért nem hívták fel a magyar zsidó tömegek figyelmét a tartalmukra? Milyen következményekkel járt volna, ha figyelmeztetik őket a deportálások előtt?
Ezek a kérdések nyilvánvalóan vitathatók, és megkövetelik, hogy a tényeket, az állításokat és feltevéseket gondosan különböztessük meg egymástól. A tények a következők:
- az auschwitzi szökevények 1944. április 25-én és 26-án mondták el történetüket;
- Freudiger elismerte, hogy június 5. és 10. között kapta meg a jegyzőkönyveket;
- Kasztner elismerte, hogy már Magyarország német megszállása előtt tudott a zsidók tömeges elpusztításáról a náci uralom alá került Európában;
- a magyar zsidó tömegeket nem tájékoztatták a jegyzőkönyvekről;
- a zsidók deportálása Kárpátaljáról és Észak-Erdélyből május 15-én kezdődött, és június 7-én fejeződött be, az észak-magyarországi zsidók deportálása csak június 11-én kezdődött;
- a magyar zsidó vezetők június 14-16-án még mindig
buzgón for
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham794.pdf
Az egész kötetet lásd: