A HALLGATÁS ÖSSZEESKÜVÉSE 7 69
hivatkozhatom arra, hogy annak idején én voltam az első, aki szót emeltem a zsidók destruktív magatartása ellen, és azóta megfelelő intézkedéseket tettem befolyásuk visszaszorítására. E miatt az akkoriban új irányzat miatt országomat Németország és az egész többi világ bojkottálta. Az általam hozott intézkedések azonban gyakorlatilag elvették a zsidóktól azt a lehetőséget, hogy tovább gyakorolják káros befolyásukat az ország közéletére. Hogy ennek folyamán micsoda óriási nehézségeket kellett legyőzni, az abból a körülményből adódik, hogy a kereskedelem és az ipar annak előtte majdnem teljesen a zsidók kezében volt. A zsidók fokozatos kikapcsolására vonatkozó további intézkedések folyamatban vannak, s amint meg lesznek teremtve elszállításuk feltételei, ezt is végre fogjuk hajtani.106
A zsidókérdéssel kapcsolatban elmondottakat a külügyminisztériumi feljegyzés a következő mondattal vezette be:
Excellenciád további szemrehányása volt, hogy a kormány a zsidók kiirtásának keresztülvitelében nem járt el ugyanolyan mélyrehatóan, mint az Németországban történt, és ahogyan az a többi országban is kívánatosnak látszik.106
Sztójay Döme nyilván már 1942-ben, amikor még Magyarország berlini követe volt, tudott a nácik arra irányuló elképzeléseiről, hogy „radikális módon megoldják a zsidókérdést a háború alatt". Amit tudott, elmondta Otdik Györgynek, a magyar országgyűlés befolyásos külügyi bizottsága tagjának és a német nyelvű budapesti Pester Lloyd, a magyar kormány félhivatalos orgánuma főszerkesztőjének. Otdik, aki 1942. augusztus-szeptemberi nyugat-európai körutazása során látogatott Németországba, október 10-én továbbította ezt az információt a magyar külügyminisztériumnak.107 Dieter Wisliceny szerint „mind Endre, mind Baky pontosan informálódott, mit jelentenek a deportálások"108. 1944. május 29-i jelentésében Ferenczy László ezredes, aki a deportálásokat irányította, nyíltan olyan helyként hivatkozik Auschwitzra, ahol a deportált zsidókat „szelektálásnak" vetik alá.109
Ama rendelkezésünkre álló bizonyítékok azt mutatják, hogy
nemcsak a németbarát és a szélsőjobboldali elemek, de Magyarország néhány
antifasiszta vezetője is ismerte a nácik megsemmisítő programját. Kasztner azt
állítja, noha nem kínál megfelelő bizonyítékokat, hogy a Szociáldemokrata Párt
vezetői, köztük Kéthly Anna, Bán Antal, Mónus ülés, Büchler József, Kertész
Miklós és Buchinger Manó rendszeres tájékoztatást kaptak az európai zsidók
elpusztításáról és a náci módszerekről.110 Angelo Rótta, a budapesti
nuncius szintén ismerte a deportálások realitásait. 1944. május 15-i levelében,
melyben tiltakozott a magyar kormány által a zsidók ellen hozott vagy tervezett
intézkedések miatt, Rótta azt állította, hogy „mindenki tudja, mit jelent a deportálás
a gyakorlatban"111. Gennaro Verolino, a nunciatúra titkára
(uditore) rámutatott ennek a le
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham793.pdf
Az egész kötetet lásd: