A HALLGATÁS ÖSSZEESKÜVÉSE 7 69

nak sikérült feltárnia, amit Auschwitzról tudott.⁷⁸ A Jelentés Magyarországról c. írásában, melyet más szerzőkkel együtt néhány hónappal Bukarestbe való augusztus 10-i megérkezése után Freudiger Fülöp készített, hallgat a jegyzőkönyvekről.⁷⁹ Egy 1972 végén magnetofonszalagra vett interjúban Freudiger úgy nyilatkozott, hogy valamikor június 5. és 10. között kapott példányt a jegyzőkönyvekből Weissmandel rabbitól.⁸⁰ Ezt a nyilatkozatát megerősítve, Freudiger egy más alkalommal azt állította, hogy „mire megtudták az igazságot Auschwitzról, a deportálások első szakasza, mely vagy 310 000 zsidót érintett, már le is zárult"⁸¹. Ez az állítás azonban mintha ellentmondana az Eichmann-tárgyaláson 1961-ben tett nyilatkozatának. Gábriel Bach helyettes államügyész arra vonatkozó kérdésére válaszolva, hogy mikor vált világossá számára, hogy a szállítmányok Auschwitzba mennek, Freudiger kijelentette:

Hogy az embereket Auschwitzba küldik, azt talán már azelőtt tudtam, hogy a vonatok Auschwitzba értek, mert leveleket kaptam Weissmandel rabbitól. Pár nappal május 15. előtt, 10-én vagy 11-én levelet kaptam, melyben megírta, hogy legnagyobb sajnálatukra és szomorúságukra azt a sorsot és végzetet szánták azoknak a zsidóknak.⁸²

A jegyzőkönyveknek azon a példányán kívül, melyet Kasztner állítólag április végén hozott magával Magyarországra, az eredeti német szövegnek egy másik példánya is eljutott Budapestre kb. ugyanebben az időben a Magyar Függetlenségi Mozgalom, a dr. Soós Géza vezette, szárnyait bontogató ellenállási szervezet csatornáin (lásd a 29. fejezetet). Ezt a példányt „április végén vagy május elején" Éliás József református lelkésznek, a Jó Pásztor Bizottság elnökének adták át, aki Soós barátja volt, és tagja az ellenállás vezető csoportjának. Éliás azt a feladatot kapta, hogy fordíttassa le magyarra a dokumentumot, és juttassa el a fordítás öt példányát a Soós által megnevezett magyar vezető személyiségekhez. A fordítást Székely Mária, Éliás titkárnője készítette el „hét vagy nyolc napon belül". Éliás beszámolója szerint Soós kifejezetten utasította, hogyne adjon egy példányt sem a kormány tagjainak, mert a „kormányzótól lefelé a legtöbb miniszter tud Auschwitzról és szerepéről". A jegyzőkönyveket a következők kapták: Serédi Jusztinián bíboros, Magyarország hercegprímása, akinek Cavallier József, a Magyar Szent Kereszt Egyesület világi vezetője juttatta el a példányt; Ravasz József püspök, a Református Egyház Országos Zsinatának lelkész-elnöke, aki Bereczky Albert református lelkésztől kapott egy példányt; Raffay Sándor püspök, az evangélikus egyház vezetője, az ő példányát Kemény Lajos budapesti evangélikus esperes juttatta el. Komoly Ottó, a Magyar Cionista Szövetség elnöke, aki Kárpáti Géza bíró közvetítésével jutott egy példányhoz; és özvegy Horthy

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham787.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/