" 781 A HALLGATÁS ÖSSZEESKÜVÉSE
az összes zsidó fölötti „hatalommal" felruházott szerv - vezetőjévé lépett elő:
A Gestapo jóakaratot színlelő, képmutató és álnok bemutatkozása nem tévesztett meg engem, de azt hiszem, mást sem, mert tudtam viselt dolgaikat Közép-Európa valamennyi megszállt államában, és tudtam, hogy működésük gyilkosságok és rablások hosszú-hosszú sorozata. Nálunk is már az első napokban megkezdődött a tömeges összefogdosás, leginkább pályaudvarokon, ahol a gyanútlan utasokat szedték össze, azon a címen, hogy szökni akarnak. Ez már szöges ellentétben állt színlelt kijelentéseikkel. Hallottam eleget a Gestapo hírhedt zsidóosztályának módszereiről, tudtam, hogy mindig elkerülték a feltűnést, nem szerettek ijedtséget, félelmet kelteni, csöndben, higgadtan és a legnagyobb titokban dolgoztak, hogy a mit sem sejtő, gyanútlan áldozatok még akkor se tudják, mi vár reájuk, ha már vagonokban indították őket útnak a halál felé. Ismertem szokásaikat, tetteiket, rettenetes hírüket, mégis elvállaltam a Tanács elnökségét, és a többiek is ebben a tudatban elvállalták a tanácstagságot. 5
Fábián Béla volt országgyűlési képviselő és a Zsidó Hadviseltek Bizottságának háború alatti elnöke (lásd a 10. fejezetet) szintén tisztában volt vele, miféle kampányt folytatnak a nácik a zsidók ellen a szomszédos országokban. Kitűnő kapcsolatai voltak nemcsak a kicsi és viszonylag tehetetlen magyar ellenállással, hanem a honvédelmi minisztérium néhány magas rangú tisztségviselőjével is. Az utóbbiak közé tartozott Nagy Vilmos és Hennyey Gusztáv altábornagy, a HM Munkaügyi Főcsoport főnöke, Honvédelmi Munkaszervezet vezetője. A háború után Fábián így nyilatkozott:
Sokan hallottunk Auschwitzról és a zsidók Lengyelországból, Csehszlovákiából és Szlovákiából történő deportálásáról, ahol barátaink éltek. Együtt jártunk egyetemre, együtt katonáskodtunk, és most mélyen átéreztük tragikus helyzetüket. Féltünk, hogy ugyanez történik majd velünk is.56
Kasztner a háború után Sternhez hasonlóan elismerte, tudott róla, mit műveltek a németek Európa náci megszállás alá került részeiben, ha nem osztotta is Fábián balsejtelmeit a magyar zsidókat is utolérő katasztrófáról. Mint cionista, Kasztner talán Sternnél is kedvezőbb helyzetben volt ahhoz, hogy tájékozódjék a zsidóellenes intézkedésekről Európában, mert különféle illegális csatornákon állandó kapcsolatban állt külföldi zsidó szervezetek képviselőivel (lásd a 3. fejezetet).
Nem sokkal a felszabadulás után Kasztner részletes
beszámolót tett közzé a budapesti Mentőbizottság háború alatti tevékenységéről.57
Ebben mind közvetlenül, mind közvetve bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy ő és
kollégái a Mentőbizottságban tökéletesen tisztában voltak azzal, milyen drákói
intézkedéseket foganatosítottak a zsidókkal szemben a nácik Európa általuk
megszállt részeiben. Lényegében hallgat róla, miért nem
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham781.pdf
Az egész kötetet lásd: