A HALLGATÁS ÖSSZEESKÜVÉSE 7 69
jesen objektívan, hogy ottani barátaink nem ismerik sem a zsidó szolidaritást, sem a társadalmi felelősséget, sem a könyörületet."35
A magyar zsidó vezetőkről hasonló negatív véleményt adott Aron Grünhut, szlovák zsidó vezető, aki 1942-ben látogatott Budapestre, hogy pénzt kérjen a szlovák zsidók megmentéséhez.36 A magyar zsidóság rövidlátására vonatkozó efféle értékeléseket megerősítette Komoly Ottó is, a Magyar Cionista Szövetség Mentőbizottság elnöke37, és a Haluc mozgalom néhány vezetője is, vagy például Rafi (Friedl) Ben-Shalom. Röviddel a Szlovákiából való visszatérése után, 1944 januárjában Ben-Shalom, aki még az év őszén a földalatti zsidó ellenállás egyik hősévé vált, megjegyezte, hogy ő és menekülttársai „úgy ismerték meg a magyar zsidóságot, mint különösen utálatos fajtát"38.
A magyar zsidóság ortodox vezetői ugyanolyan jól informáltak voltak, mint a Mentőbizottság vezetősége. Michael Beer-Dov Weissmandel rabbi a pozsonyi Mentőbizottságtól külön tájékoztatta őket.39
A pozsonyi Mentőbizottság például hetekkel a deportálások megkezdése előtt tájékoztatta a budapesti Mentőbizottságot arról, hogy aláírtak egy vasúti megállapodást Magyarország és Szlovákia között, s hogy az SS javájban tökéletesítteti és renováltatja az auschwitzi gázkamrákat és kre-matóriumokat, így készül a magyar zsidók fogadására. A jelentés még egy Scharführer szavait is idézte, aki szerint az SS „nemsokára finom magyar szalámit fog falatozni"40.
A magyar zsidók vezetőinek tájékoztatásán kívül Weissmandel rabbi Svájc zsidó vezetőit is friss értesülésekkel látta el a végleges megoldás programjáról. Megindító levelei és kétségbeesett felhívásai 1944-ben elsősorban a magyar zsidóság szomorú helyzetével foglalkoztak. Részletesen és pontosan számolt be a végleges megoldás magyar programjáról, és konkrét lépéseket javasolt a szabad világ zsidó vezetőinek a vérontás beszüntetésére. Mint sok más zsidó vezetőt a nácik által megszállt Európában, őt ís megdöbbentette, hogy - benyomása szerint - a zsidó és kormányzati vezetők szerte a világban tétlenek, némák és érzéketlenek maradtak a tömeggyilkosságokkal szemben. Fájdalmának szabad utat engedett abban a levélben, melyet a genfi Halucnak küldött május vége felé, a kárpátaljai és észak-erdélyi tömegdeportálások csúcspontján. Miután leírta, hogyan működik Ausehwitz, mely akkor valósággal falta a magyar zsidókat, Weissmandel rabbi így folytatta:
És ti, zsidó testvéreim, szabad országokban, és ti,
kormányon levő politikusok, hogyan maradhattok némák szabad országaitokban e
gyilkosságokismeretében, melyek során vagy hatmillió zsidót öltek meg máig, és
továbbra is ezreket ölnek meg nap mint nap! A meggyilkolt zsidók kétségbeesett
szívvel kiáltanak hozzátok, és megátkoznak benneteket, kegyetleneket,
gyilkosokat,
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham777.pdf
Az egész kötetet lásd: