Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

AZ UTOLSÓ SZAKASZ: AZ V. ÉS A VI. ZÓNA ÉS AUSCHWITZ 761

Szentgotthárd (72- 73., 162-163.), Rohonc (73-77.), Muraszombat (77-78.), Németújvár (78-79.), Városszalónak (79.) és Enying (167-168.). Tartalmazza sok Vas megyei falu zsidó mártírjainak névsorát is, így a következő falvakéit: Alsóság, Hegyfalu, Ikervár, Keményegerszeg, Nagysitke, Pósfa, Porpác és Uraiújfalu. Lásd még Pinkas ha'kehüot, 417-419. o.

65. Kulcsár János, „A halálvonat utasai", i. m.

66. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 148-149. o. Lásd még Lévai, Szürke könyv, i. m., 77-78. o., és Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. Iratok a Vas megyeilevéltárból Magyar Auschwitz Alapítvány, Bp., 1994, és Források a szombathelyi gettó történetéhez. 1944. április 15.-1944. július 30. Összeállította Mayer László. Vas Megyei Levéltár, Szombathely, 1944. (Vas megyei levéltári füzetek, 7.)

67. Zalaegerszegnek 1941-ben 873 fÅ‘s zsidó lakossága volt, mely a város összlakosságának 6,2%-át képviselte.

68. A nyilas korszak alatt Csomay Miklós volt a megye fÅ‘ispánja. Miközben Hunyadi sorsdöntÅ‘ szerepet játszott a zsidóellenes akciókban, a hivatalos alispán Brand Sándor volt. MOL, 147. tekercs.

69. A Novai járás fÅ‘szolgabírója Szigethy Sándor volt. Uo., 151. tekercs.

70. Czigány János, a Zalaegerszegi járás fÅ‘szolgabírója május 12-én, 2665/1944. sz. alatt hozta meg azt a rendeletét, amelynek alapján a járás zsidóságát gettósították. Zalaegerszeg város polgármesterének küldött, május 11-i jelentésében (2200/1944) Czigány beszámolt arról, hogy a járás 13 kisebb településén 177 zsidó található, közülük 11 Andráshidán, 12 Bocföldén, 35 Söjtörön, 17 Szepetken, 33 ZalalövÅ‘n és 14 Zalaszentivánban. Uo., 148. tekercs. A 162. tekercs tartalmazza ZalalövÅ‘ zsidóinak, valamint a ZalalövÅ‘rÅ‘l Zalaégerszegre hurcolt zsidóknak a névsorát.

71. A balatonfüredi fÅ‘szolgabírót, Schmidt JenÅ‘t utóbb Komárom vármegye alispánjává nevezték ki. Uo., 147. tekercs.

72. A Keszthelyi járásban Búzás Béla fÅ‘szolgabíró május 16-án, 3601/1944. sz. alatt rendelte el a gettósítást. A gettó olyan épületekbÅ‘l állt, amelyekben eleve fÅ‘ként zsidók laktak. A gettó 10 pontos házirendjét Búzás május 27-én, 4015/1944. sz. alatt adta ki. A május 5-én felállított Zsidó Tanácsot Kovács Endre vezette, és Bartos István, Bokor Endre, Böhm László, Hoffmann Zsigmond (Å‘t május 31-én Kun Nándor váltotta fel), Klein Gyula (Å‘t május 20-án Zádor Lajos váltotta fel), Klein JenÅ‘, Lukács Mihály (Å‘t május 20-án SellÅ‘ Miksa váltotta fel), Menczer Imre és Rosenberg Samu voltak a tagjai. Ligeti JenÅ‘ volt a tanács titkárja. Búzás június 14-i jelentése szerint a keszthelyi gettóban 768 zsidót (319 családot) tartottak. Akkor szűnt meg, amikor lakóit Zalaegerszegre szállították. Uo., 149. tekercs. Keszthely zsidóinak névsorát a 150. tekercs tartalmazza, a 161. tekercsen található az elkobzott keszthelyi zsidó vállalatok listája.

73. A Pacsai járás zsidóellenes kampányának elÅ‘Å‘rsében Horváth Vilmos fÅ‘szolgabíró és helyettese, Bittera Béla tevékenykedett. (A nyilas korszakban Horváthot Si-pos Géza váltotta fel.) A fÅ‘szolgabíró 3118-1944. sz. rendelete alapján hajtották végre a gettósítást. Pacsa gettójának Zsidó Tanácsát többször átszervezték. Eredetileg Kasztl Lajos vezette, és Keszler Miksa, Rechnitzer József, Rosenberg Béla, Schein Ödön és Schwarcenberg JenÅ‘ voltak a tagjai. Június 15-i átszervezésekor Rechnitzer József lett az elnök, és a következÅ‘k lettek a tagjai: Eisinger József, Grünbaum Lajos, Grünfeld Béla, Schwarcenberg JenÅ‘ és Welisch JenÅ‘, majd egy darabig Grünfeld Béla vezetésével működött, és Reich Géza, Rechnitzer József, Rosenberg Béla és Weisz Simon voltak a tagjai. Uo., 147. és 151. tekercs. A 147. tekercs tartalmazza Pacsa gettójának 97 fÅ‘s névsorát.

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham761.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/