754 AZ UTOLSÓ SZAKASZ: AZ V. ÉS A VI. ZÓNA ÉS AUSCHWITZ
rancsnoka a berlini Birodalmi Biztonsági FÅ‘hivatalba, Edmund Veesenmayer, a Führer magyarországi teljhatalmú megbÃzottja pedig a német külügyminisztériumnak küldte meg jelentéseit. 1944. június 13-án Veesenmayer például azt jelentette, hogy június 7-ig 289 357 zsidót „szállÃtottak rendeltetési helyére" az I. és a II. zónából (Kárpátaljáról, Északkelet-Magyarországról és Észak-ErdélybÅ‘l) 92 vasúti szerelvényen, 45-45 tehervagonban. A ÃœL zónában, Észak-Magyarországon végrehajtott akció eredményérÅ‘l Veesenmayer június 30-án küldött jelentést. Az innen deportált 50 805 zsidóval a deportáltak együttes száma 340 162-re emelkedett. AIV. zónában, Dél-Magyarországon végrehajtott művelet végeztével pedig 381 661-re. Végül pedig az V. zóna (Nyugat-Magyarország és Budapest környéke) 55 741 zsidójának július 9-ig lebonyolÃtott deportálása után Veesenmayer július 13-án már azt jelenthette, hogy 437 402 zsidót szállÃtottak el rendeltetési helyére.127 Jóllehet Budapestre már nem terjeszthette ki akcióit, mert Horthy úgy döntött, hogy leállÃtja a deportálásokat, a SIPO és az SD még ezután is elbüszkélkedhetett a további szállÃtmányokkal, amelyeket magyar cinkosaival sikerült megszerveznie.
Magyar zsidók más koncentrációs táborokban
A csaknem 433 000 magyar zsidó közül, akiket 1944. május 15-től július 8-ig Auschwitzba deportáltak, kb. 10%-ot válogattak ki munkára alkalmasnak (22.10. kép).128 Egy részüket Auschwitzban tartották, hogy ott dolgozzanak, a többieket szétszórták 386 különböző táborba a náci birodalomban.129
A legnagyobb csoportok a hÃrhedt bergen-belseni, buchenwaldi, da-chaui, flossenburgi, mauthauseni, grossroseni, günskircheni, neuengam-mei, ravensbrücki és sachsenhauseni táborokba kerültek.130 Auschwitz-hoz hasonlóan ezekhez a táborokhoz is melléktáborok csatlakoztak. A buchenwaldi tábornak több, magyar zsidókat dolgoztató melléktábora is volt, köztük a hessisch-lichtenaui.131 Bécs környékén is több munkatábor működött, ahol az eredetileg Strasshofba deportált, vagy az 1944 végén erÅ‘ltetett menetben a Birodalom határáig hajtott magyar zsidókat dolgoztatták. Ilyen táborok működtek Felixdorfban, Lichten-wörthben és Bécsújhelyen.132
1944 Å‘szén több tábor végsÅ‘ állomásává vált sok ezer zsidó munkaszolgálatosnak is, akiket visszavontak Ukrajnából vagy a bori rézbányákból, valamint ezer és ezer zsidó férfinak és nÅ‘nek, akiket a nyilasok gyalogmenetben hajtottak el BudapestrÅ‘l azzal az ürüggyel, hogy a Bécs védelmét szolgáló ún. Keleti ErÅ‘dÃtést fogják épÃteni (lásd a 26. fejezetet).
Az Auschwitzban tengődő magyar zsidók száma az ismétlődő
„sze-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" cÃmmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T.
Iván Ãrta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosÃtania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosÃtania!
Â
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham754.pdf
Az egész kötetet lásd: