A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG A PUSZTULÁS ELŐ'IT 75
ták, milyen túlnyomó, s így értelemszerűen kártékony szerepet játszanak a zsidók a szabad pályákon és a gazdaságban. A szélsőjobboldaliak a harmincas évek súlyos gazdasági válságát ravaszul meglovagolva, „őrségváltást" követeltek, a jelszót a csőcselék fosztogató ösztöneinek felkeltésére szánva. A jobboldal „keresztény nemzeti" ideológiájától nem idegen hagyományos antiszemitizmus fokozatosan náci színezetet öltött, mihelyt a faji gondolattal telítődött, és a zsidókérdés megoldását faji alapon kezdte követelni.
Gazdasági helyzet
Ellentétben a kiegyezés korával, amikor a magyar nemzeti
érdekek előmozdításában a zsidóknak fontos szerepük volt és amikor létezett
ugyan zsidókérdés, amivel alkalmilag elő is hozakodtak, de politikailag és
hivatalosan a felszín alá szorult, az első világháború után Magyarország
szerencsétlenségének nagy részéért a zsidóságot tették meg bűnbaknak. A
vesztett háború és a Birodalom széthullása okozta talajvesztés légkörében és az
antiszemita hangulatkeltés hatására a lakosságnak mind nagyobb hányada mutatott
hajlandóságot arra, hogy a zsidó közösségről a viszonylag kisszámú zsidó és
kitért tevékenysége alapján alkosson véleményt, akik valóban jelentős és
látványos szerepet vittek a magyar kapitalizmus és a kommunizmus történetében.
Akárcsak Németországban a nemzetiszocializmus hatására, ugyanúgy Magyarországon
is a? zsidókat tették felelőssé nemcsak az ország katonai összeomlásáért, de a
társadalmi, gazdasági állapotok szétzilálódásáért is. A magyarországi zsidóság
túlnyomó többsége ellenezte Kun proletárdiktatúráját, a közvéleményben mégis
nagy hajlandóság mutatkozott, hogy a bolsevik rendszert az egész zsidóság
számlájára írja (lásd az 1. fejezetet). S bár a zsidók egy része éppen csak
hogy meg tudott élni, az emberek jó részében mégis az a képzet élt, mintha
minden zsidónak olyan fényes lett volna a sora, mint ama keveseké, akik ha nem
is uralkodó, de mindenképpen számottevő befolyással rendelkeztek a
szabadfoglalkozású-pályákon és a gazdaság legfontosabb területein, így a
bankügyekben, az iparban és a kereskedelemben. Ez a kicsiny felső
középosztálybeli réteg szorosan összeforrott Magyarország
arisztokrata-konzervatív uralkodó osztályával. Ez az iparipénzügyi vezető kör,
amelybe kb. félszáz család tartozott, viszonylag mentes maradt a két háború
közötti időszak antiszemita intézkedéseinek hatásától. Továbbra is élvezte
vagyonát, hatalmát és előjogait, egészen 1944. március 19-ig, amikor a németek
megszállták Magyarországot. Ekkor az uralkodó arisztokrata-konzervatív csoport
jó néhány tagját szintén félreállították.8 Asszimilációjuk és
beilleszkedésük mértéke szerint
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham75.pdf
Az egész kötetet lásd: