AZ UTOLSÓ SZAKASZ: AZ V. ÉS A VI. ZÓNA ÉS AUSCHWITZ 741
sószentgyörgy, Jászapáti, Jászfelsőszentgyörgy, Jászladány, Jásztelek, Pusztamizse és Pusztamonostor.
A jászberényi zsidóellenes kampányban részt vett Pénzes Sándor polgármester is. Jászapátin különösen Ernyey Lajos főszolgabíró buzgólkodott; Garami Mihály volt a jászladányi gettó felügyelője.98
Őket június 30-án vitték át a monori téglagyárba. Jász-Nagykun-Szol-nok megye több más zsidó közösségét, ideértve Jászárokszállást, Jászfényszarut és Jászkisért, szintén oda vitték."
E körzetek zsidóságának összegyűjtését és bevagonírozását azon az értekezleten beszélték meg, amelyet június 28-án a budapesti Vármegyeházán tartottak.100 Miközben Budapest zsidói megmenekültek a kormányzó július 7-i, a deportálásokat leállító döntésének jóvoltából, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye zsidóinak, ideértve a főváros közelében fekvő városok zsidóságát is, már nem volt ilyen szerencséjük. Osztoztak a magyar vidéki zsidóság sorsában, ráadásul sokat közülük már a deportálásokat leállító kormányzói döntés utáni napokban deportáltak.
A Budakalászon, Monoron és a VI. zónában lévő más központokban tömörített 24 128 zsidót - nem tekintve magát Budapestet - nyolc vasúti szerelvénnyel deportálták július 6. és 8. között.101 A deportálást egy nappal azután fejezték be, hogy a kormányzó július 7-én elrendelte „a zsidók Németországba való átszállításának" felfüggesztését. A műveletek e szakaszának a VI. zónában való lezárásával Ferenczy jelenthette, hogy május 15. és július 8. között 434 351 zsidót deportáltak 147 vonattal.102 Nem egészen négy hónappal a német megszállás után az ország - a budapesti zsidók, a maroknyi mentesítést nyert és bujkáló zsidó, valamint a munkaszolgálatot teljesítő zsidók kivételével - zsidómentes, judenrein lett.
Hiába állították le hivatalosan a deportálásokat, az SS-nek és magyar cinkosainak továbbra is sikerült kisebb-nagyobb transzportokat kicsempésznie gyakorlatilag mindaddig, amíg Auschwitzban 1944 késő őszén a németek le nem rombolták a gázkamrákat és a krematóriumokat. Ilyen volt az a július 19-i transzport is, amelyben a kormányzói akarat ellenére 1220 zsidót csempésztek ki Auschwitzba, majd július 25-én mintegy 1500 zsidót deportáltak a sárvári internálótáborból.103
Magyar zsidók Auschwitzban
A Magyarországról deportált zsidók végső úti célja
Auschwitz volt, a legnagyobb megsemmisítő központ Európa nácik megszállta
részében.104 A tábor SS-vezető sége jól felkészült a várhatólag napi
12 000-14 000 magyar zsidó érkezésére. A halálgyár tisztségviselőinek figyelmét
SS-Gruppenführer Richard Glücks, a WVHA Amtsgruppe
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham741.pdf
Az egész kötetet lásd: