Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

AZ UTOLSÓ SZAKASZ: AZ V. ÉS A VI. ZÓNA ÉS AUSCHWITZ 735

mán63 rendőr fogalmazó, nagyon szigorúan járt el. A helyi rendőrség viszonylag toleráns magatartása miatt a gettó felügyeletét később a helyi Gestapo (melyet egy Arndt nevű Scharführer vezetett) átruházta a nagyváradi csendőriskoláról hozott különleges egységre. A nőket egy csapat tanulólány motozta meg, akiket külön erre a célra hoztak a nagykanizsai kisdedóvónő-képzőből. Június végén a zsidókat a Magyar Motor és Gépgyár Rt. vasúti állomására vitték, mely összeköttetésben állt a város teherpályaudvarával. Július 4-én bevagonírozták őket.64 (Lásd a 22.3. képet.) Másnap deportálták őket két transzporttal: az egyiket Kassán, a másikat Sopronon át szállították Auschwitzba.65 Kovács Sándor püspök követte e.ődei, Mikes János és Grősz József kalocsai érsek példáját, és erőteljesen tiltakozott a Szombathelyen életbe léptetett intézkedések ellen. Sikerült megmentenie néhány zsidót a helyi hatóságok közreműködésével.66

Zalaegerszeg. Zala vármegye székhelye volt a megye zsidóságának fő gyűjtőtábora. A deportálások idején a város gyűjtőtáborában 3209 zsidó tartózkodott, akik közül kb. 900-an voltak helybeliek.67 A zsidóellenes akciók élvonalában Teleki Béla gróf, főispán, valamint a megbízott alispán, Hunyadi László buzgólkodott68 a járási szolgabírák és a városi polgármesterek teljes együttműködésével. Hunyadi elnökletével Zalaegerszegen, május 3-án tartották azt az értekezletet, amelyen - a vármegye vezető polgári és katonai tisztviselőinek részvételével - döntöttek a gettósításról. Az értekezlet határozatait hosszas, Baky április 7-i rendeletére hivatkozó (lásd a 17. fejezetet) dokumentum ismertette. Másnap Hunyadi 18 024/1944. sz. rendeletében egyebek között előírta, hogy május 16-ig bezárólag a következő öt gettóközpontban kell végrehajtani a zsidók összegyűjtését: 1. Zalaegerszegen kell összevonni a város 1420 zsidóját, valamint a Lenti, a Novai69 és a Zalaegerszegi járás70 zsidóit (lásd a 22.4. képet); 2. Tapolcán kell összevonni Balatonfüred71 és a Tapolcai járás 509 zsidóját; 3. Keszthelyen a Keszthelyi járás72 855 zsidóját; 4. Za-laszentgróton a Letenyei, a Pacsai73 és a Zalaszentgróti járás74 zsidóit, valamint a még Nagykanizsán élő zsidókat75; és végül 5. Sümegen a Sümegi járás 316 zsidóját.76

Az ütemtervben meghatározott bevagonírozási napra a vármegye zsidóságát Zalaegerszegen vonták össze. Ami magát a megyei székhelyet illeti, a helybeli zsidók gettósítását április 28-án kezdeményezték: a polgár-

fjster felkérte Berger Imrét, a Zsidó Tanács fejét, hogy készítse el és 48 án belül adja át a zalaegerszegi zsidók névsorát (7910/1944). Május 4-

Berger az előző napi, Hunyadi elnökletével megtartott értekezlet ha-tározmányai alapján tájékoztatta sorstársait a közelgő gettósítás részletei fe löl. Két napra rá a polgármesteri rendelet (8054/1944) már kijelölte bi-

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham735.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/