AZ UTOLSÓ SZAKASZ: AZ V. ÉS A VI. ZÓNA ÉS AUSCHWITZ 733
Sopron, Ebben a városban évszázadok óta éltek zsidók. (1958-ban tárták fel híres középkori zsinagógáját.) Sopron vármegye zsidótlanító kampányát Rupprecht Antal főispán és Czillinger József alispán irányította a Csepregi, Csornai, Kapuvári és Soproni járások főszolgabíróinak maradéktalan együttműködésével.51 A zsidók gettósítása június l-jén kezdődött. A csaknem 1900 soproni zsidót52 három helyre vitték. Egy részüket az Új utcában létesített gettóban helyezték el; másik részüket a papréti körzetben, melyet palánkkerítés vett körül; a harmadik csoportot a Jako-bi-gyárban koncentrálták. A Zsidó Tanács a következő férfiakból állt: Rosenheim Zsigmond (elnök), Steiner Emil, Rosenberg József, dr. Léde-rer Manó, dr. Krausz Béla, Goldschmied Sándor, Krammer Géza és Hasler Béla.53
Egy szigorúan titkos utasításnak megfelelően, amelyet Rupprecht fő-isipán június 15-én 68/eln. 1944. sz. alatt a vármegye valamennyi vezető hivatalnokának megküldött, a megye négy nagyobb gettóját úgy szüntettek meg, hogy lakóikat Sopronba szállították át.54
Közel 1400 zsidót hoztak be a városba a környékbeli településekről, köztük Csepregről,55 Csornáról,56 Kapuvárról57 és a körülöttük fekvő k.sebb falvakból. A soproni Déli pályaudvar közelében lévő Evangélikus Tanítóképző Intézet kollégiumi épületeiben helyezték el őket.
A helyi zsidókat június 29-én szállították át a műszaki főiskola félig kész menzaépületébe. A bevagonírozást és a deportálást Takács csendőr százados parancsnoksága alatt hajtották végre (lásd a 22.2. képet). Részt
3tt a zsidóellenes akciókban Kahienszky Árpád polgármester, Drégely ;la csendőr százados, soproni csendőrparancsnok, továbbá Zólyomi Lajos a soproni rendőrkapitányság részéről. Több mint 3000 zsidóval július 7-én indult el Auschwitzba a szerelvény.58
A helyi zsidó közösségből 42-en úgy élték túl a háborút, hogy bekerültek a Kasztner-féle csoportba.
Szombathely. Vas vármegye székhelye volt a megye
két legnagyobb gyűjtőtáborának egyike. A zsidótlanító akció élőőrsében Kocsárd
Emánuel főispán tevékenykedett, aki az év vége felé mint hadműveleti
kormánybiztos is kitűnt, továbbá Tulok József alispán két helyettesével,
Mayer-Guaiy Guidó főjegyzővel és Németh Károllyal együtt. A városon belül
Mészáros Hugó polgármester állt az akció élére, teljes egyetértésben Fekete
István polgármester-helyettessel.59 A megye zsidóinak gettósítá-sát
azon az értekezleten határozták el, amelyet Tulok május 6-ára hívott össze. O
is elnökölt. Ugyanezen a napon Tulok kibocsátotta a 7431/1944. sz. rendeletet,
amely felszólít minden polgármestert és járási szolgabírát, hogy május 12-ig az
egész vármegyében fejezzék be a zsidók összefogdo-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham733.pdf
Az egész kötetet lásd: