AZ UTOLSÓ SZAKASZ: AZ V. ÉS A VI. ZÓNA ÉS AUSCHWITZ 731
kát szállítmánnyal deportálták, mely július 4-én, illetve 5-én hagyta el a várost. A Budapest-Hatvan-Kassa útvonalon július 8-án értek Auschwitzba. A 2565 pápai zsidó közül csak mintegy 300 tért vissza a háború után, köztük annak az 51 pápai zsidónak legtöbbje, akik az ún. Kasztner-csoportba kerültek be.39
Pécs. A Pécsett koncentrált 5963 zsidó közül mintegy 3500 a város lakója volt.40 A többieket a szomszéd településekről hozták be, például Bonyhádról, Mohácsról és Pécsváradról. A helyi zsidókat május 9-én parancsolták a gettóba. A gettót, mely kiterjedt a Bánffy Dezső, Ispitaalja, Vas Gereben, Kassa, Szilágy Dezső és Tompa Mihály utcákra, május 21-én lezárták. Néhány zsidót a MÁV helyi raktáraiban szállásoltak el. A zsidók összefogdösását a városban Esztergár Lajos polgármester irányította.41
57 zsidót már hivatalos gettózásuk előtt letartóztatott a Gestapo bizonyos Auringer vezetésével. A Zsidó Tanácsot dr. Greiner József vezette;, Fehér Emil, Gottesmann Lajos és Krémer Móric rabbi segítségével. Június 28-29-én a gettó lakosságát átszállították az ún. Lakits-laktanyá-ba, amely nem esett túl messze. A lovassági istállókban már ott „laktak" a Mohácsról és Baranya más településeiről behozott zsidók. A bevagonírozás és a deportálás július 4-én történt.
A deportáltak között volt dr. Mansfeld Géza híres orvosprofesszor és családja; felmentő papírjaikat a helyi rendőrség visszatartotta.42
Virág Ferenc pécsi püspök, aki már kitüntette magát az 1920-as években, amikor a numerus clausus törvény elleni harc élvonalában küzdött, közbenjárt Nikolits Mihálynál, Baranya megyei főispánnál, hogy köny-nvítse meg a gettóba koncentrált zsidók helyzetét. A zsidók melletti állásfoglalása miatt Virág püspököt a Szálasi-érában katonai őrizet alá helyezték.43
| Sárvár. Szombathelyről keletre, Sárvárott volt Magyarország egyik legnagyobb internálótábora. A legtöbb politikai foglyot a helyi cukorgyárban és selyemgyárban őrizték. Mint megyei gyűjtőtáborban, Sárváron 3521 zsidót tartottak, közülük mintegy 750 fő magából a városból került ki.44 a többiek pedig a Celldömölki és Sárvári járásokból, beleértve János-há
45
zat.
Mivel a ül. csendőrkerület más, nagyobb
gyűjtőközpontjaiból Fe-renczy 1740 zsidót áthozatott, a Sárvárott összegyűjtött
zsidók száma 5621-re emelkedett.46 A helyi lakosság számára a gettót
május elején állították fel a zsinagógában és a környező hitközségi
épületekben, ideértve a rabbi házát. A Zsidó Tanács a következőkből állt:
Fischer Jenő (elnök), Krausz Sándor, Rátz Imre és Löwinger Albert.47
A sárvári zsidókat csak
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham731.pdf
Az egész kötetet lásd: