AZ UTOLSÓ SZAKASZ: AZ V. ÉS A VI. ZÓNA ÉS AUSCHWITZ 729
Habár az V. zóna különféle gettóiból áthelyezett zsidókat csak néhány .napig tartották a megyei gyűjtőtáborokban,, őket is alávetették értékek utáni kutatásoknak. Itt is, mint másutt, különösen kegyetlenül bántak a gazdagokkal és azokkal, akiket értékek rejtegetésével gyanúsítottak, bár a túlkapások mértéke táboronként változott.22
Kaposvár. A helyi gettót május második felében hozták létre a 4330/1-1944. sz. döntés értelmében, melyről Tepsich Pál alispán irodája május elsején írásbeli értesítést küldött szét Somogy megyében. A város zsidónegyedében lévő gettó a Berzsenyi, Kanizsai, Kontrássy, Korona, Rippl-Rónai utca és a Széchenyi tér egy részére terjedt ki. A gettót május 25-én zárták le, Zsidó Tanács igazgatta, melyet már május 4-én létrehoztak. Összetétele a következő volt: Antal (Anti) Ödön és Mit-telman Jenő (társelnökök), Bók Miklós, Hajdú Sándor, Kardos József, Simon László és Tarján Kálmán tagok. Több átszervezés után a hatóságokkal folytatott tárgyalásokon a Tanácsot háromfős delegáció képviselte, Antal, Kárpáti József és Steinitz Imre. A gettót csendőrök és dőrök őrizték; a belső rendet 60 fős „gettórendőrség" biztosította. A város polgármestere, Kaposváry (Véteg) György tisztességesen viselkedett. Ezt azonban Pilissy Tamás rendőrtanácsos és Ujlaky László csendőr alezredes magatartása semmissé tette, akik a zsidóellenes akciók irányítói voltak a városban, illetve a megyében. A megye Barcsi, Csurgói, Igáli, Kaposvári, Nagyatádi és Szigetvári járásainak gettóiból a zsidókat néhány nappal a július elején lebonyolított bevagonírozásuk előtt behozták a városba. Közéjük tartoztak a következő települések zsidói: Ádánd, Babócsa, Balatonboglár, Balatonszárszó, Barcs, Böhönye, Csurgó, Fel-sősegesd, Fonyód, Gamás, Igal, Kadarkút, Kaposmérő, Karád, Kéthely, Lengyeltóti, Marcali, Mezőcsokonya, Nagyatád, Nagybajom, Nagybe-rény, Nemesdéd, Nemesvid, Pusztakovácsi, Segesd, Somogyszil, Somogyvár, Szigetvár és Tab. A nagyobb települések először gyűjtőközpontként szolgáltak a szomszédos tanyák és falvak számára. Tab például gyujtőközpontként szolgált á következő községek zsidóinak: Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonöszöd, Balatonszemes, Buzsák, Edde, Fonyód, Gamás, Gyugy, Hács, Kisberény, Látrány, Lengyeltóti, Ordacsehi, Öreglak, Osztopán, Pamuk, Somogybabod, Somogyjád, Somogytúr, So-mogyvámos, Somogyvár, Szőlősgyörök, Szőlőskislak, Táska és Visz. Néhány nappal bevagonírozásuk előtt a megye zsidóit a vasútvonalhoz közel fekvő kaposvári tüzérségi laktanyában összpontosították. A Kaposvárott koncentrált csaknem 5200 zsidót, akik közül mintegy 2500 fő magából a városból került ki, július 6-án deportálták két transzporttal.23
Paks. Paks zsidó közössége, amely Tolnában az egyik
legnagyobbnak
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham729.pdf
Az egész kötetet lásd: