Randolph L. Braham: A népirtás politikája : A holocaust Magyarországon

AZ UTOLSÓ SZAKASZ: AZ V. ÉS A VI. ZÓNA ÉS AUSCHWITZ 727

akik egyebek között a helyi hatóságok által május 14-én kiadott gettóházirend betartásáért feleltek. Később ők gondoskodtak annak a 17 pontos gettórendnek a betartásáról is, amelyet május 27-én 907/1944. sz. alatt Lipp Károly járási főszolgabíró bocsátott ki.17 Június vége felé a gettó lakosságát bevagonírozásra és deportálásra Szombathelyre szállították át.

Veszprém. Veszprém vármegye gettóinak helyét május 17-én jelölték ki, és május 23. és 31. között hozták létre őket. Veszprém városában a két gettó egyikét a Horthy Miklós utca környékén, a zsidó iskola és a zsinagóga körül alakították ki, és palánkkerítéssel vették körül. A másik gettót a komakúti kaszárnyában hozták létre, ahová főként az Enyingi és a Veszprémi járásból hoztak be kb. 500 zsidót. A gettók létrehozásában kitűnt Nagy László polgármester, majd utódja, Hornyák Miklós, továbbá Tekeres Lajos tanácsnok és Buda István főispán. A Veszprémi járásban Lontay Alán főszolgabíró vezetésével fogdosták össze a zsidókat. Vezető szerepet játszott a kampányban Schiberna Ferenc, aki állítólag SS-ober-sturmführeri rangot is kapott, és aki egyúttal a helyi nyilasok vezére is volt.18 Tóth Ernő csendőr alezredes utasítása alapján Veszprém kb. 750 zsidó lakosát június l-jén hajtották be a belvárosi gettóba a gettósításra általában is jellemző brutalitással. Itt őrizték a környező településekről behozott zsidókat is (Balatonszabadi, Csajág, Dég, Enying, Gyulafirátót, Herend, Nagyvázsony, Nemesvámos, Siófok, Sóly, Szentgál, Szentkirályszabadja, Tótvázsony, Városlőd, Vörösberény stb.). Mint sokhelyütt másutt, itt is külön szabályok vonatkoztak a gettó lakóira, amelyeket Simon István aláírásával a 972/2-1944. sz. utasítás sorolt fel. A gettó őrzésével a veszprémi csendőrparancsnokság alá rendelt csendőrosztag volt megbízva. A zsidók június 29-én történt deportálásával a gettó megszűnt. Egv beszámoló szerint kb. 170 zsidó férfi kerülte el a deportálást, mert korábban munkaszolgálatra hívták be őket. A város zsidói is bekerültek a 4106 zsidó közé, akiket öt járásból (Devecseri, Enyingi, Pápai, Veszprémi és Zirci) deportáltak a megye területéről.19 Veszprém zsidóinak deportálása után Schiberna rávette a helyi katolikus papságot, hogy külön hálaadó istentiszteletet rendezzenek a zsidókérdés helyi megoldásáért.20

A koncentrálás folyamata

A Ferenczy alezredes által kidolgozott tervek szerint az V. zóna különféle gettóiba összegyűjtött zsidókat nyolc, megfelelő bevagonírozási feltételekkel rendelkező központba kellett összpontosítani. Közülük öt a Hl. csendőrkerületben volt, három pedig a IV. csendőrkerületben (lásd a 13.1. térképet). A zsidók átszállítása a gettókból június 30-án

A fenti szöveg egy egyoldalas részlet az alábbi műből:

Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bÅ‘v. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az elÅ‘szót Berend T. Iván írta.   Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis. (Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztÅ‘ Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU, Budapest, 2013).

A htm file nevében látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

A htm file OCR-rel készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell módosítania!

 

 

 

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham727.pdf

Az egész kötetet lásd:

http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/