AZ UTOLSÓ SZAKASZ: AZ V. ÉS A VI. ZÓNA ÉS AUSCHWITZ 721
Mohács. A Pécstől délkeletre fekvő helység, ahol á törökök 1526-ban legyőzték a magyarokát, két gettóval rendelkezett. A nagyobbik a zsinagógában és környékén volt, a másik a dunai kikötőnél egy üzemcsarnokban.
Egy május 12-én kelt jelentés szerint (913l/alap/l 944), amely Horvát István Baranya megyei alispán kezétől származott, a vármegye zsidóinak száma 1242 volt. Közülük 564-en éltek Mohácson, és 678-an kisebb településeken.9 Egy másik jelentés tanúsága szerint június vége felé a két városi gettóban kb. 700 zsidót gyűjtöttek össze a városból és a vele közvetlenül szomszédos településekről, és 470-et a nagyobb, mágocsi, pécs-váradi és sásdi zsidó közösségekből.10 Június 29-én a zsidókat átszállították Pécsre. Egy beszámoló szerint a mohácsi zsidók egy része, köztük a rabbi, végül a szegedi gettóba került.11
Nagyatád. A Magyarország délnyugati sarkában fekvő Nagyatádnak kp. 200 fős zsidó közössége volt. Április elején, amikor a Horvátországgal szomszédos területet hadműveleti övezetté nyilvánították, 16 zsidót letartóztattak és a nagykanizsai internálótáborba vittek. Onnan a többi városi zsidó előtt deportálták őket Auschwitzba. A helyi gettót május 25-én hozták létre a zsinagóga környékén. A bevagonírozás Barcson történt, ahová a nagyatádi zsidókat június vége felé vitték át.12
Nagykanizsa. A város Zala megyének abban a részében volt, melyet április elején hadműveleti övezetté nyilvánítottak. Az intézkedést állítólag azért hozták, mert tartottak a szomszédos Jugoszláviában harcoló Tito-féle erők lehetséges beavatkozásától. A hatóságok által elrendelt egyik „elővigyázatossági" intézkedésként Nagykanizsán és közvetlen környékéin április 19-én Szombathelyről külön ide hozott rendőrökkel összeszedették a zsidókat. A rendkívüli hajtóvadászaton, mely kiterjedt a Muraköz vidékére és Alsólendva, Csáktornya, Dél-Somogy, Nagykanizsa és Perlak körzetére, 8740 zsidót ejtettek foglyul, köztük mintegy 3000 főt Nagykanizsáról.13 A Pannónia Szállóban állomásozó SS-egységet bizonyos Hör-nicke vezette. A zsidóellenes intézkedéseket Büky rendőr százados vezetésével hajtották végre. A Zsidó Tanácsot Halphen Jenő, a zsidó hitközség korábbi vezetője vezette. A zsinagógában és környékén berendezett gettóban megkönnyítette az életet a Winkler Ernő rabbi által nyújtott lelki vigasz és Büchler Manci jótékony tevékenysége. A zsidókat május 18-án a Szombathely-Sopron-Bécs útvonalon deportálták Auschwitzba.14
Sárbogárd. Ebben a Budapesttől délnyugatra fekvő
községben a gettóba csaknem 300 helyi zsidót tereltek be, valamint mindazokat,
akiket a szomszédos településekről hoztak be: Alap, Cece, Hercegfalva, Igar,
Ká-
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham721.pdf
Az egész kötetet lásd: