718 A IV. ZÓNA: DÉL-MAGYARORSZÁG A DUNÁTÓL KELETRE
kaképtelen zsidókat, valamint a nőket és a gyerekeket táborban kell tartani, és „készenlétben különleges akcióra". Kaltenbrunner ez ügyben történt nürnbergi kihallgatásánakjegyzőkönyvét lásd IMT, 11:344-346.0.
127. Lásd dr. Löw I ipót nyilatkozatát, mely a Budapestre szállított, a későbtoi alkuba bevonandó prominens zsidók neveit is tartalmazza.
128. DerKastner-Bericht, 121. o.
129. Lévai, Zsidósors Magyarországon, 264. o. Lévai nem tünteti fel adatainak forrását. Kasztner is pontatlanul adja meg számait. Egy helyütt 17 000, másutt 18 000 zsidóról beszél. Lásd Der Kastner-Bericht, 115. és 147. o. Az ujabb kutatások tisztázták, hogy kb. 10 000 főről van szó. Molnár Judit: „Adalékok az 1944-es délvidéki gettók és deportálások történetéhez." Múlt és Jövő, 1991/3, 72. o. -
130. Biss András (Andor, Bandi) is magának követeli a strasshöfi zsidók megmentésének dicsőségét. Azt állítja, jó kapcsolatban volt Ottó Klages SS-Hauptsturmfüh-rerrel, aki megszerezte Himmler jóváhagyását az áthelyezéshez. Lásd A. Biss: A Millión Jews to Save. Hutchinson, London, 1973, 74-81. o. Beszéltem több strasshöfi zsidóval, aki Ausztriában élte túl a háborút, Sokan meleg szavakkal emlékeztek meg arról, hogy az osztrák gazdák és falusiak emberségesen bántak velük. Lásd még Ligeti Jenő, Bálint Imre és Kármán A. fentebb idézett személyes beszámolóit. A magyar zsidó csoportok strasshöfi élményeinek regényes feldolgozását - a városban a Wagner-Biro A. G. Eisen und Stahlwerk vállalat alkalmazta őket- lásd Ember, Hajtükanyar, i. m.
131. Videointerjú Roth Dezsőné, született Pollák Erzsébettel, a kísérletek egyetlen túlélőjével. A magyar nyelvű interjút Budapesten, 1992-ben dr. Virág Teréz, az ismert pszichoterapeuta készítette. Másolata megtalálható New York Város Egyetemének Holocaust-kutató Intézetében. A Strasshofba hurcolt zsidókkal szemben alkalmazott bánásmód részleteire nézve lásd Der Kastner-Bericht, 278-279. o.
132. Uo., 276-278. o.
133. RichtünimüberdkBeharuüungungamcherJiiden. Der Befehlshoker der Sicher-heitspoüzei und des S.D. in Ungarn. Sondereinsatzkommando, Aussenkommando Wien.
1 Tgb. Nr. 294/44.IV.
A Strasshofba deportált magyar zsidókat Niederdonau és Stájerország különböző gyáraiba, magángazdaságaiba és mezőgazdasági telepeire küldték munkára. Részleteket közöl Szita Szabolcs: Utak a pokolból Metalon Manager Iroda, Bp., 1991.
134. Ferenczy 1944. június 29-i jelentése. 1944. június 30-i táviratában (1838. sz.) Veesenmayer azt jelentette, hogy 41 499 zsidót deportáltak a IV. zónából, és hogy az I-IV. zónából deportált zsidók összlétszáma 381 661 volt. RLB, 182. dok.
135. A „Waldsee"-vel kapcsolatos levelezőlaptrükköt a jelek szerint először a görög zsidók 1943-ban történt deportálásakor alkalmazták. A görögországi zsidókat „tájékoztatták", hogy Krakkó környékén létrehoznak egy zsidó államot, és csak családosok telepedhetnek át oda; az egyedülálló nők és férfiak Szalonikiben maradnak kényszermunkán. Egyszerre rengeteg zsidó megházasodott, és „földet vásárolt". Az első deportáltakat, akiket Auschwitzba és Treblinkába vittek, kényszerítették, hogy közvetlenül elgázosításuk előtt azt írják haza, hogy „Waldseeben vagyunk, és jél érezzük magunkat". Lévai, Eichmann in Hungary, i. m., 42. o.
136. Philip Freudiger: „Five Moriths". In: The Tragedy of Hungárián Jewry. Es-says, Documents, Depositions. Szerk.: Randolph L, Braham. The Institute for Holocaust Studies of the City University ofNew York, New York 1986, 265. o.
137. Munkácsi, Hogyan történt?, 124-129. o. A kérvény teljes szövegét lásd még: Az Endre-Baky-Jaross-per, i. m., 604-608. o.
- 138. A keresztény egyházak magatartásáról lásd a 30.
fejezetet; a Vatikán, a pápai nuncius és a semleges országok álláspontjáról
lásd a 31. fejezetet.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham718.pdf
Az egész kötetet lásd: