A IV. ZÓNA: DÉL-MAGYARORSZÁG A DUNÁTÓL KELETRE 717
országon, 146., 264. és 415. o.; Zsidó Világkongresszus, 4. sz. (1947. április 15.), 13-14. sz. (1949. május), 21., 24., 25.; Új Élet, 1958. január 15.
117. Kisújszállás zsidóságának gettósítását május 13. és 16.- között Gaál János polgármester és Barna Gyula rendőrkapitány irányította. A polgármester május 13-i, 4952/1944. sz. rendelete értelmében a gettót a Mózes és Király utcák több épületében, valamint a zsinagógában hozták létre. Ide hoztak be 17 kenderesi zsidót is. A Zsidó Tanács tagja volt Schwartz Béla és Strasser Sándor is. MOL, 93. tekercs. A forrás tartalmazza a kisújszállási, zsidó tulajdonú kereskedelmi és iparvállalatok névsorát.
118. Tóth Béla, a Szeghalmi járás főszolgabírója 1944. május 26-án kiadott, 1909/14/1944. sz. rendeletével hozta létre Szeghalom gettóját, részletesen kifejtve a gettóra vonatkozó szabályokat. MOL, KI 50, 1. tétel-1944-38385. sz. akta.
119. A helyi rendőrség rangidősének, Szarka Gyulának a május 18-i, a belügyminisztériumnak megküldött jelentése szerint Törökszentmiklós gettójának 683 zsidó lakója volt magából a városból, illetve hat közeli községből. MOL, 12. tekercs.
120. Túrkeve zsidóinak összefogdosásában Hamar Zoltán rendőrkapitány is részt vett. MOL, 94. tekercs. Azoknak a zsidóknak a névsorát, akik átadták lakáskulcsaikat a hatóságoknak, a MOL 93. tekercse tartalmazza.
121. Lásd Takács Ferenc csendőr őrmester 1944. június 25-én Ferenczy László csendőr alezredesnek küldött jelentését. A dokumentum másolata a szerző birtokában. Egy közvetett forrás szerint mindkét transzport június 29-én indult el. Pinkas ha'kehilot, 415-417. o. Megindító regényes beszámolót ad a szolnoki koncentrációs és bevagonírozási központokban és Strasshofban zajló életről Ember Mária: Hajtűka-nyar. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1974. Lásd továbbá: Varga Béla: A szolnoki zsidóságtörténete, 1840-1944. A szerző kiadása, Szolnok, 1994; és Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. Iratok a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárból. Magyar Auschwitz Alapítvány, Bp., 1944.
122. Gonda, A debreceni zsidók száz éve, Lm., 312-316,, 403-409. o. Az utóbbi oldalakon található Derecske és Konyár, valamint Esztár, Monostorapályi és Pocsaj zsidó mártírjainak névsora. Részletesebben a derecskei zsidó hitközségről és több szomszédos település zsidó hitközségeiről, ide értve Hajdúbagost, Konyárt, Mikepér-cset, Pocsajt és Sárándot, lásd Arje Moskovits: Derecske és vidéke zsidósága. A Derecskei Gyülekezet Maradékának Kiadása, Tel-Aviv, 1984, 185-186. Lásd még a 6. függeléket.
123. Kasztner memorandumának szövegét lásd Lévai Jenő: Eichmann in Hungary. Pannónia, Bp., 1961, 195-196. o. Lásd még a 29. fejezetet.
124. Blaschke 1944. június 7-én kereste meg Kaltenbrunnert munkaerő iránti kérelmével. Blasehkénak küldött június 30-i keltezésű válaszában Kaltenbrunner felhívta a bécsi polgármester figyelmét négy transzport, összesen 12 000 zsidó küszöbönálló érkezésére. Hangsúlyozta, hogy közülük csupán 3600 van jó erőben. RLB, 184. dok.
125. Kasztner eredetileg azt javasolta, hogy 100 000 zsidót „tegyenek félre". Hogy bebizonyítsa a Mentőbizottság készségét, hogy fizet az egyezségért, kb. ötmillió svájci fraínk értékű ékszert, pengőt és valutát ajánlott fel Eichmann-nak. Amikor Eichmann beleegyezett abba, hogy a zsidókat Ausztriába szállítsák, követelte, hogy az ötmillió svájci frankot fizessék ki neki. Az alkudozás során végül is fejenkénti összegben állapodtak meg. Eichmann eredetileg 200 dóllárt kért fejenként, de a jelek szerint végül is abjban állapodtak meg, hogy elfogadja Kasztner ajánlatát, „minimum" 100 dollárt minden egyes zsidóért, akinek megkímélik az életét. DerKastner-Bericht, 113 114. o.
126. Blasehkénak küldött idézett levelében
Kaltenbrunner közölte, hogy a mun
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham717.pdf
Az egész kötetet lásd: