A IV. ZÓNA: DÉL-MAGYARORSZÁG A DUNÁTÓL KELETRE 711
ÉléL 1958, augusztus 1. Lásd Erdős Katalin személyes beszámolóját, YIVO, 771/3216.
' 54. A Szegedtől északkeletre fekvő Békés megyei városnak, Orosházának 1941-ben 579 fős zsidó közössége volt, mely a város lakosságának 2,1 %-át képviselte. Mivel sok deportált Strasshofba került, ahol sokan életben maradtak, a hitközségnek 1946-ban még mindig 381 tagja volt. 1949-re a zsidók száma 328-ra csökkent. Ebben az évben Nádas Géza és Platschek Lajos voltak a vezetőik. A hitközség még 1957-ben is működött, ekkor Guttmann Zsigmond rabbi lelki vezetése alatt. Zsidó Világkongresszus, 4. sz. (1947. április 15.), 4-5.; 13- 14. sz. (1949. május), 17.; Új Élet, 1957. június.
55. Lásd a május 17-én kelt 3596/1944. sz. jelentést, amelyet Ferenczy Bélának, Csanád-Arad-Torontál vármegye alispánjának küldött a Mezőkovácsházi járás főszolgabírója. A mezőkovácsházi és magyarbánhegyesi gettók túlzsúfoltságáról, amely járvánnyal fenyegette az illető települések lakóit, június 13-án értesítették az alispánt. CSML, csanádi alispáni i. 7979/1944.
56. Lévai, Szürke könyv, i. m., 105-106. o. Ferenczy 1944. június 29-i jelentésében csak annyit írt, hogy: „Kellően nem ellenőrzött adatok merültek fel arra nézve, hogy a zsidók érdekeit szolgálták..." Az Endre-Baky-Jaross-per. Szerk.: Karsai László és Molnár Judit, Cserépfalvi, Bp., 1994, 519. o.
57. Pinkas ha'kehilot, 180-182. o. Lásd még a 6. függeléket, és Dokumentumok a zsidóság üldöztetésének történetéhez. Iratok a Békés megyei levéltárból. Magyar Auschwitz Alapítvány^ Bp., 1994.
[ 58.194 l-ben Debrecennek 9142 fős zsidó lakossága volt, mely a város összlakosságának 7,3%-át képviselte. Az 1944. őszi szovjet offenzíva utána felszabadított Debrecen lett a székhelye a Dálnoki Miklós Béla vezette demokratikus Ideiglenes Nemzeti Kormánynak (1944. november) és az első Nemzetgyűlésnek. Az első néhány ezer kiszabadított zsidó szintén Debrecenbe menekült. Legtöbbjük korábban munkaszolgálatos volt, bujkálásból jött elő vagy Romániából érkezett, ahol menedéket talált. A visszatérő zsidókitt alakították meg a Magyarországi Zsidók Szövetségét Leitner Jenő vezetése alatt, akit felkérték, hogy legyen tagja a Nemzetgyűlésnek is. 1946-ban a városnak 4641 főnyi zsidó lakossága volt, mely az összlakosság 3,6%-át képviselte. 1949-ben volt egy status quo és egy ortodox gyülekezetük, melyeket Csengeri Leó, illetve Schreiber Jakab vezetett. A 6000 debreceni mártír emlékművét 1959 júliusában avatták fel a zsidó temetőben a Monostorpályi úton. A hitközségnek akkor már 1000-nél kevesebb tagja volt, és dr. Kulcsár Imre vezetése alatt állt. Lévai, ZsidosorsMagyarországon, 146., 416-417. o.; Zsidó Világkongresszus, 4. sz. (1947. április 15.), 23.; 13—Il4. sz. (1949. május), 10., 24., 25.; Új Élet, 1959. augusztus 1. Debrecen és a szomszédos települések - Balmazújváros, Derecske, Hajdúnánás, Hajdúsámson, Ko-nyár, Mikepércs, Téglás és Vámospércs - zsidó hitközségeinek részletes történetét lásd Gonda, A debreceni zsidók száz éve, i. m., magyar és héber nyelven.
Azoknak a zsidóknak a nevei, akiket Balmazújvárosban, Egyeken, Földesen, Hajdúböszörményben, Hajdúdorogon, Hajdúhadházon, Hajdúnánáson, Józsán, Kábán, Mikepércsen, Nádudvaron, Nagycserén, Püspökladányban, Te tétlenben, Tégláson, Tiszacsegén és Vámospércsen fogdostak össze, megtalálhatók a Gavriel Bar-Shaked összeállította kiadványban: Nevek. A Hajdú megyéből kiűzött zsidók nevei. Yad Vas-hem, Jerusalem, 1991. Lásd továbbá Halmos Sándornak a 17. fejezet 104. jegyzetében idézett kéziratát, és Dokumentumok a zsidóság üldöztetésériek történetéhez. Iratok a Hajdú-Bihar megyei levéltárból. Magyar Auschwitz Alapítvány, Bp., 1994.
59. A háború után Szabót egy debreceni bíróság kötél
általi halálra ítélte. Mementó. Magyarország 1944. Szerk.: Gáti Ödön
stb., Kossuth, Bp., 1975, 50-52. o.
A fenti szöveg egy
egyoldalas részlet az alábbi műből:
Braham, Randolph L. :
A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon - 2. bőv. és átd. kiad. -
Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar
holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. - Az előszót Berend T.
Iván írta. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor-Troján
Anna: Randolph Braham Holocaust monográfiájához készült adatbázis.
(Szociológiai adatbázisok No. 3., sorozatszerkesztő Nagy Péter Tibor, WJLF-CEU,
Budapest, 2013).
A htm file nevében
látható 1-4 jegyű arab szám azt mutatja, hogy e szövegdarab hányadik oldalon
van. Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak ezt a számot kell
módosítania!
A htm file OCR-rel
készült, s nem korrektúráztuk. Nevek és számok ellenőrzéséhez javasoljuk az
alábbi pdf file megtekintését! Az előző és következő oldal megtekintéséhez csak
ezt a számot kell módosítania!
http://mek.oszk.hu/11500/11506/html/oldalankent1/Braham711.pdf
Az egész kötetet lásd: